|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Keletnémet menekültek Magyarországon
|
Köln, 1989. augusztus 11. (Deutschlandfunk, Sajtószemle) - Kedves hallgatóink A ma reggel megjelent nyugatnémet napilapokból összeállított sajtószemlénket hallják. Témánk: a keletnémet menekülthullám, és ennek kihatásai Magyarországra. A Badische Zeitung a keletnémet menekülőkkel kapcsolatban Magyarország helyzetét elemzi. Idézzük: - A magyarok be akarták bizonyítani, hogy mennyire alkalmazkodtak a nyugat-európai szokásokhoz, mennyi szabadságot engedhetnek már most - félúton a demokrácia felé - országukban, és most teljesen belekeveredtek a két német államnak a mozgásszabadságról és az emberi jogokról folyó konfliktusába. A keletnémet polgárok ezrei a messzemenően nyitott határokban látják az egyetlen lehetőséget az NSZEP rezsim pórázon tartása elől való menekülésre. Ezzel azonban kettős nyomásnak is kiteszik a Duna menti reformkommunistákat. Kelet-Berlin a magyarországi utazások megszüntetésével fenyeget, a Szövetségi Köztársaság pedig azokra a kötelezettségekre emlékeztet, amelyek a helsinki egyezmény és az ENSZ menekültügyi konvenciójának aláírásából erednek. Saját erejéből nem tudja magát kiszabadítani ebből a dilemmából a budapesti kormány. Amennyiben ismét visszaállítja a nyugati határon a határzárát, saját lakossága előtt is Honecker fogdmegjévé teszi magát, és sokat veszít hiteléből. Csak Bonn és Kelet-Berlin közötti megállapodások tudnak ilyen visszaesést megakadályozni. De vajon érdeke egyáltalán Honeckernek Budapest terhermentesítése? Vajon nem érzi itt annak lehetőségét, hogy a messze előrejutottt magyarokat ismét visszakényszerítse az egységes szocialista menetelésbe? - teszi fel a kérdést a Badische Zeitung. (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
|
|
- Menekültek Magyarországon - 1. folyt.
|
A Süddeutsche Zeitung Magyarország dilemmájával foglalkozik, hogy hogyan is lehetne megoldani a keletnémet menekülési hullámból eredő problémákat. A lap utal arra, hogy a magyarok csatlakoztak az ENSZ menekültügyi konvenciójához, ugyanakkor még nem hoztak nyilvánosságra végrehajtási törvényeket a menedékjog elismerésével kapcsolatban. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága előreláthatólag ősszel nyitja majd meg budapesti irodáját. E bevezető szavak után a következőket írja a Süddeutsche Zeitung: - Ebben a helyzetben teljesen váratlanul érte Budapestet az NDK-polgárok hirtelen rohama, akik Magyarországon keresztül a Szövetségi Köztársaságba próbálnak menekülni, és ez a kormányt konfliktushelyzetbe hozta. Az eddigiekhez hasonlóan visszatoloncolhatja-e az NDK-ból érkező menekülteket - tekintettel az NDK-ra, és a Budapest, illetve a Kelet-Berlin között megkötött hatályos szerződésekre? Vagy pedig a menekültügyi konvenció szellemében és tartalmának értelmében politikai menedéket kell adnia a keletnémet menekülteknek és a Szövetségi Köztársaságba való továbbutazás lehetőségét biztosítania? A lap beszámol arról, hogy eddig a magyarok formalista módon jártak el az NDK-ból érkező menekültekkel. Budapest ugyanis azt az álláspontot képviseli, hogy az NDK-polgárok nem tekinthetők üldözötteknek az ENSZ menekültügyi konvenciója szellemében, és különben is ezek a személyek tovább akarnak utazni -, tehát a magyarok nem tekinthetők illetékeseknek ezen polgárok ügyeinek intézésére. A Süddeutsche Zeitung kihangsúlyozza, hogy időközben Magyarországon fontolóra veszik a jugoszláv modellt, amely talán megfelelő megoldás lenne a keletnémet menekültek problémájának megoldására. (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Menekültek Magyarországon - 2. folyt.
|
Jugoszlávia 1960-ban csatlakozott az ENSZ menekültügyi konvenciójához, és igen szigorúan, ugyanakkor nem bürokratikusan tartja be ezen okmány előírásait. A lap igen fontosnak - és a magyarok számára követendőnek - tartja, hogy a jugoszlávok az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága hatáskörébe utalták át a menedékjogi kérelmek eldöntését -, amelyet azután a belgrádi belügyminisztérium minden további nélkül elfogad. A Süddeutsche Zeitung azt is bebizonyítja, hogy ez a modell a továbbutazni szándékozó NDK-polgárokkal kapcsolatos dilemmát is feloldaná. A Jugoszláviába érkező évi 4500 menekült kétharmada Romániából érkezik illegális úton, és igen sokan közülük a magyar kisebbséghez tartoznak. Ők - miután megkapják a politikai menedékjogot - minden további nélkül továbbutazhatnak Magyarországra. Mi több: az ENSZ menekültügyekkel foglalkozó bizotttsága Belgrádban szorosan együttműködik a magyar nagykövetséggel. A Süddeutsche Zeitung magyar vonatkozású cikkét ismertettük. +++
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|