Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 15.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15. ünneplése Romániában

"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban, rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette meg és koordinálta. Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi létnek. "

Pótválasztások - összefoglaló különkiadás

München, 1989. augusztus 5. (SZER, Világhíradó/különkiadás) -
Kedves hallgatóink
A Világhíradó pótválasztási különkiadását
hallják. A szerkesztő a Szabad Európa Rádió 17-es stúdiójában
Lengyel Szaniszló:

    - Most érkeztek az eredmények két pótválasztásról, a szalagcím:
Két MDF győzelem. Szegeden a választásra, szavazásra jogosultak
50,22 százaléka járult az urnákhoz, kétharmaduk dr. Raffay Ernőre
voksolt, a Magyar Demokrata Fórum jelöltjére. Kecskeméten a
szavazásban való részvétel 52 százalékos volt, a győztes dr.
Debereczeni József, a Magyar Demokrata Fórum jelöltje.
Kiskunfélegyházáról még nem érkezett jelentés. - Hallgassák meg a
részletekről Szőcs Géza szegedi tudósítását:

    - Ezelőtt néhány perccel derült ki itt, a szegedi választási
elnökségen, hogy körülbelül minden három választópolgár az MDF
jelöltjére, dr. Raffay Ernő történészre adta ma szavazatát a szegedi
pótválasztáson. Ezen természetesen a szavazóhelyiségekben megjelent
honpolgárok kétharmada értendő. A számlálás még nem fejeződött be.

    Hogy Raffay Ernő nem két riválisával, Dobozy Levente független
jelölttel és Miklós Károly kommunista jelölttel vívta az igazi
küzdelmet, hanem a szavazástól távol maradókkal, arról az is
tanúskodik, hogy - mint az urnák lezárásakor kiderült - épp csak,
hogy meghaladták a szavazás érvényességéhez szükséges 50 százalékot.
Százalékokban kifejezve 50,22 százalékos volt a részvétel, vagyis az
elméletileg szükséges minimális létszámnál 47 személlyel több jelent
meg leadni a szavaztát. Ezen a négytucat emberen múlott az, hogy nem
marad üresen az Apró Antal lemondásával szabaddá lett képviselői
szék az Országgyűlésben. (folyt.)


1989. augusztus 5., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Pótválasztások - különkiadás - 1. folyt.

Választási győzelme utáni első rádióinterjúját Raffay Ernő a
Szabad Európa hallgatóinak ígérte. Mielőtt megpróbálnám a
mikrofonhoz hívni, hadd ismertessem röviden a Kecskemétről és
Kiskunfélegyházáról érkezett híreket.

    Kecskeméten mintegy 52 százalékos részvételi aránnyal zárták az
urnákat, Kiskunfélegyházán egy órával kitolták, azaz
meghosszabbították a szavazási programot, de miután 20 perccel 7 óra
előtt még mindig csak 46 százalékos volt a részvételi arány, 7 órára
úgy tűnik nem sikerült elérni az 50 százalékot. Legtöbb - már ezek
szerint nem érvényesíthető - szavazatot az eddigi becslések szerint
az MSZMP jelöltje kapta volna. Kecskeméten viszont a Magyar
Demokrata Fórum jelöltje, Debreczeni József nyerte el a képviselői
mandátumot.

    - Szőcs Géza szegedi tudósítását hallották. Kedves hallgatóink,
hozzá kell tennünk, hogy ezek a legfrisebb, hivatalosan még meg nem
erősített eredmények. Mint Szőcs Géza az imént mondta, Kecskeméten -
nem hivatalosan - a győzelmet dr. Debreczeni József, a Magyar
Demokrata Fórum jelöltje szerezte meg. Vele készített interjút
Szekeres László:

    - Két héttel ezelőtt attól tartottunk, hogy öt jelölt közül
képtelenség, hogy bármelyik megszerezze az abszolút többséget, ami
akkor még szükséges volt, és végül is amiatt nem lett képviselője a
városnak, mert a résztvevők, a szavazók nem járultak elég nagy
számban az urnákhoz.

    Azt hiszem, hogy ennek a helyzetnek, ennek az állapotnak a 40 év
diktatúrája az oka, amelyik mindenféle politikai kultúrát kiölt, és
semmiféle politikai kultúrát nem teremtett az új nemzedékekben. Az
emberek számára a politika valamilyen sötét csalás, valamilyen
hazugság, valami olyasmi, amitől ők semmi jót nem
remélhetnek.(folyt.)


1989. augusztus 5., szombat


Vissza »


- Pótválasztás - különkiad. - 2. folyt.

Elmúlt a kényszer, amelyik az eddigi álválasztásokra elvitte
őket, és most a szabadság megélésének az az első fokozata nagyon
sokak számára, hogy most megtehetik azt, hogy nem mennek el. Az
emberek jelentős része úgy gondolkodik, hogy azt szeretné, hogyha a
bére megemelkedne, vagy az árak a felére csökkennének, és amíg ez be
nem következik, addig ő semmilyen politikussal szóba nem áll, vagy
aki ezt nem tudja neki garantálni.

    Egyszerűen az kéne, hogy megértsék, hogy ahhoz, hogy ez az
állapot javuljon, ahhoz a régi hatalmat le kell váltani, a régi
rendszert meg kell semmisíteni, és a régi hatalmat csak úgy lehet
leváltani, hogyha mindenekelőtt eljönnek azokra a választásokra,
ahol a régi hatalom emberei helyett új embereket lehet a hatalomra
juttatni.

    - Hogy érzed, tudsz-e valamit tenni egy olyan parlamenten belül,
amelyet még a régi struktúra szerint választottak meg, illetve
választattak meg, és olyan emberek között, akik egészen másként
gondolkodnak - legalábbis javarészében -, mint te?

    - Igen. Biztos vagyok abban, hogy a bekerülés ténye jelentősebb,
mint a bentlét maga. Tehát az a néhány ellenzéki képviselő
nyilvánvalóan nem tudja a parlamenti erőviszonyokat megváltoztatni.
Egészen biztos viszont, hogy olyan markáns és radikálisan ellenzéki
hangot tudunk megütni, amelyik önmagában is jelentős politikai
tényezővé válhat, lévén, hogy a televízió közvetíti a parlamenti
üléseket. És hát köztudomású, hogy ennek a parlamentnek kell azokat
az átmeneti lépéseket megtenni, amik az igazi demokratikus
átalakulásnak az előfeltételei: a választójogi törvény elfogadása,
illetve a pártokat szabályozó törvénynek az elfogadása, és hát a
lehetőség szerint nyilván igyekszünk - már a Roszik Gáborral és a
többiekkel együtt - olyan irányba befolyásolni ezeket a törvényeket,
amennyire csak képesek leszünk, hogy azok a lehető
legdemokratikusabbak legyenek. (folyt.)


1989. augusztus 5., szombat


Vissza »


- Pótválasztás - különkiadás - 3. folyt.

Ennek a választásnak azt hiszem, az a legnagyobb szerepe, hogy
előre jelezheti a majdani nagy választásoknak az esélyeit,
lehetőségeit. Ezek a választások arra is jók, hogy az emberek
elhihetik azt, hogy valóban lehetséges MSZMP képvisejelöltet
leszavazni, és valóban lehetséges ellenzéki képviselőjelöltet
bejuttatni a parlamentbe.

    - Ez a parlament, amelyikbe te bekerülsz, már elég régóta együtt
van. Hogy érzed, mennyire van vagy lesz lehetőséged az
informálódásra, a felkészülésre? Tehát előkészülni ahhoz, hogy
tényleg hasznos és aktív munkát végezhess?

    - Itt nyilvánvalóan óriási munkára lesz szükség, óriási
felkészülésre, hiszen én történelem tanárként bármennyire is ismerem
mondjuk a gazdaságnak vagy a politikának bizonyos
alaptörvényszerűségeit, de olyan részletkérdésekbe menően, mint
ahogy a parlamenti döntéshozatal ezt megkívánná, arra nyilván nem
vagyok felkészült.

    Feltétlenül támaszkodni szeretnék a Magyar Demokrata Fórum
szakértőire, egyáltalán a Magyar Demokrata Fórumnak az elnökségére,
apparátusára a felkészítés során és az ellenzéki
képviselőjelölt-társaimra.

    - Most a megválasztás utáni percekben, órákban - természetesen
az ünneplésen kívül - mit érzel az első és legközelebbi fontos
feladatodnak, már mint képviselő?

    - Mindenekelőtt megköszönni mindazoknak, akik engem támogattak,
mindazoknak a munkáját, akik a választási előkészületek során itt,
Kecskeméten az MDF-ben segítségemre voltak, és hát nagyon komolyan
mondom azt, hogy néhány napi pihenés után csakugyan megkezdeni a
felkészülést.

    - Köszönöm szépen Debreczeni József dr. képviselőnek
(folyt.)


1989. augusztus 5., szombat


Vissza »


- Pótválasztás - különkiad. - 4. folyt.

- Szekeres László beszélgetett a Magyar Demokrata Fórum
kecskeméti vezetőségének két tagjával - dr. Páncél Gyulával és dr.
Józsa Fábiánnal - is a szavazásról és egészében a választási
hadjáratról:

    - Én azt tudom elmondani, hogy tulajdonképpen a győzelmünk az
már csak egy dolgon múlik. Végső soron az első forduló is csak egy
dolgon múlt, és ez a dolog a legnagyobb dolog tulajdonképpen: maga a
nép. Az igazság az, hogy itt az elmúlt 40 évben ez az úgynevezett
mocsárhelyzet olyan mélységessé vált, hogy az embereket nem nagyon
érdekli a politika, hellyel-közzel azt is kinyilvánítják, hogy
nemcsak a régi, hanem az újabb szerveződések sem. Ilyen értelemben
tehát mi a népben bízhatunk, és ennek szinonímájára, illetve ehhez
hasonlóan a kommunista párt sem bízhat másban, mint abban, hogy a
nép ismét nem jön el kellő létszámban szavazni, illetve helyesebben
választani. Ugyanis, ha eljönne, biztos, hogy mi fogunk győzni.
Nekem ez a véleményem.

    A választások helyi állását illetően kapunk is erre azért
kecsegtető adatokat, mert eddig 30-tól 50 százalékos a jelenlét. Bár
nem lehetünk még abszult biztosak a dolgunkban, de ez a
bizonytalanság - ismételten mondom - csak attól függ, illetve az
motíválja, hogy a választók 50 százaléka eljön-e szavazni, vagy sem.
Ha eljönnek, biztosan győzünk.

    - Ugyanehhez hadd tegyem hozzá, hogy a törvény értelmében ebben
a második fordulóban, az úgynevezett pótválasztások során a
jelöltnek már nem kell abszolút többséget szereznie - tehát 50
százalék plusz egy főt -, hanem elegendő egy relatív többségnek a
megszerzése is. Ilyen értelemben sokkal kedvezőbb a helyzet, mint az
első forduló után, akkor ugyanis öt jelölt volt, és az öt jelölt
közül kellett volna egy jelöltnek abszolút többséget szereznie.
(folyt.)


1989. augusztus 5., szombat


Vissza »


- Pótválasztás - különkiad - 5. folyt.

Na most, a választások azt igazolták - az időközi választások -,
hogy gyakorlatilag csaknem meg tudtuk szerezni ezt az abszolút
többséget is öt jelölt és négy politikai szervezet között. Ez
rendkívül kedvező és rendkívül biztató volt a második fordulóra
nézve is, ugyanakkor azonban nagyon tanulságos volt a dolognak az a
része, hogy nem tudtuk eléggé ráhangolni a polgárokat magára a
választásra, nem tudtuk igazából - ezek szerint - őket a központba,
a propagandánknak, a választási hadjáratunknak a központjába
állítani. Na most, ebből pedig az a nagyon logikus és tiszta feladat
következett ezek után, hogy a propagandákban központi helyet kellett
a választóknak biztosítani, és ezt megtettük az időközi választás,
illetve a pótválasztás közötti időszakban.

    Ha lehet, még nagyobb sebbességfokozatra kapcsoltunk, még több
eszközt vetettünk be, és úgy tűnik, hogy ennek bejött az eredménye.
Nagy szép a részvétel aránya az elmúlt fordulóhoz képest. Már most
körülbelül annyian jöttek el szavazni, mint legutóbb az egész nap
folyamán.

    - Előző beszélgetéseinkben az MSZMP jelöltjére szavazó
választótól hallottam olyan véleményeket, hogy az MDF reklámkampánya
szerintük egy kicsit túlzottan erőteljes, agresszív volt. Ehhez
van-e valami mondanivalótok?

    - Ehhez kapcsolódva azt szeretném elmondani - és itt ismét
utalni kell vissza a szavazópolgárok érdektelenségére -, hogy
tulajdonképpen vállaljuk mi ezt a kifejezést is, hogy agresszív,
vállaljuk a pejoratív értelem félretételével. Tulajdonképpen ez a
szó jelen pillanatban véleményem szerint nemes értelmű, ha ezt el is
követtük, mert igenis az embereket az eddigi tespedtségből föl kell
rázni, és egyszerű szavakkal kell tudtukra adni. És mint kiderült,
bizony ezek az egyszerű és célirányos szavak úgy látszik, hogy
nagyon sok fülnek igen furcsán hangzottak. Például nagyon furcsán
hangzott a következő egyszerű mondat: "Nem kommunistát, hanem
demokratát a parlamentbe
". Ebből az egyszerű mondatból ért a
magyar. (folyt.)


1989. augusztus 5., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Pótválasztás különkiad. - 6. folyt.

Ha a magyar állampolgár ma 180 kifejezésekből is pontosan
értheti, hogy miről van szó, természetesen azokat a mondatokat
használnánk, és nagyon reménykedünk is abban, hogy mostantól kezdve
- akár már a közeljövőben is - sokkal finomabban kell, hogy
kifejezzük magunkat, megengedhetjük magunknak azt a luxust -
idézőjelben -, hogy füleknek, mindenféle fülnek tetsző mondatokat
alkalmazzunk, de ezt jelen pillanatban sajnos, nem tudjuk elkerülni.

    Az is kiderült - ugyanis ez a mi kútfőnkben termett meg ez a
gondolat -, hogy ezt valójában az emberek is igénylik, hiszen oly
nagyfokú, a politikai kulturálatlanság, ami egyáltalán nem csoda az
elmúlt 40 évből következően, hogy végül is maga a tömeg követelte
ezt ki. Nagyon sok választópolgárral én is, társaim is beszélgetve
végül is kiderült, hogy egyszerűen nem értik, hogy miről van szó.
Odajönnek hozzám a következő kérdéssel: "Tessék mondani az MSZMP,
vagy az MDF a jobb párt? Mert én a jobbikra szeretnék szavazni".

    Kérdezem én, hogy hogyan lehet ilyen kérdésre válaszolni.
Igenis, ilyen kérdésekre érthetően, korrekten, egyes füleket esetleg
sértően, de céltudatosan, pontosan kell válaszolni, mert az emberek
ma ezt igénylik. Ezért tettük ezt a propagandánkat.

    - Különben az összes nyugati demokratikus országban egy-egy
választási hadjáratnál ezek a módszerek, sőt még ennél sokkal
harsányabbak is teljesen megengedettek és természetesek.

    - Hadd mondjam el, hogy már a választást megelőző jelölőgyűlések
során valami olyan hangulatnak, valami új szellem kialakulásának
lehettünk a tanúi, amire az elmúlt 40 esztendőben ebben az országban
nem volt példa. Itt valóban kibontakozott és nagyon látványosan
kialakult egy politikai harc a mandátum megszerzéséért. Na most, a
jelölőgyűlésen ettől néhánya megijedtek, és a szemünkre vetették
azt, hogy hát itt tulajdonképpen nemzeti megbékélésre volna szükség,
hát miért rontunk mi egymásra, miért vitatkozunk a kommunistákkal, a
független jelölttel, akár az MDF-el is - habár náluk nagyon hasonló
volt a propagálása a két független szervezet jelöltjének. Mi erre
azt javasoltuk, hogy a választási harc, az nem a nagy
összeborulások, nem a nagy szívmelengedések időszaka. (folyt.)


1989. augusztus 5., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Pótválasztás - különkiad. - 7. folyt.

Ma a választásnak pontosan az a célja, hogy a programok
különbözősége, az elvek és a karakterek különbözősége útján az egyes
szervezetek és az egyes jelöltek megméressenek, és ki-ki ki tudja
választani a neki legszimpatikusabbat, a neki leginkább tetszőt és
azt, amitől egy jobb jövőt remél. Tehát ezért kell politikai harcot
folytatni, ezért kell intenzív és harsány propagandát kifejteni.

    Na most, elhangzott itt olyan dolog is - egy barátom szájából a
közelmúltban, aki megállított az utcán -, hogy azért nem nélkülöz a
mi propagandánk néminemű demagógiát? El kellett ismernem: valóban,
nem nélkülöz néminemű demagógiát, viszont itt ezrek életéhez
próbáltunk szólni, és úgy kellett megszólalnunk, hogy mindenki
értsen belőle, az egyetemi tanár is, meg az egyszerű kubikus ember
is értsen belőle. Ezt nem lehet másképpen, tehát bizonyosfajta
leegyszerűsítések egy ilyen propagandakampány során természetszerűen
adódnak, és ez szükségszerű. De ettől függetlenül nem hiszem azt,
hogy ez a mi idézőjelbe tett demagógiánk, ez bárminemű kárt okozott
volna bárkinek is.

    - Én még azt is hozátenném ehhez, hogy ez a kifejezés, hogy
demagógia, ez tulajdonképpen szintén lejáratta magát minálunk, és
szintén az utóbbi időben igyekeztünk ezt, illetve igyekeztek
lejáratni. Kérdezek én valamit: demagógia-e ma Petőfi Sándor verse,
hogy "Talpra magyar, hí a haza, itt az idő most vagy soha"? - Ez
kérem nem demagógia, ez mai aktualitás. Mi végső soron ennek
szellemében propagáltunk. Petőfi Sándor soha nem lehet demagóg. Ma
igazán aktuális. Ezt a demagógiát - vállaljuk.

    - Szekeres László beszélgetését hallották az MDF kecskeméti
vezetőségének két tagjával - dr. Pánczél Gyulával és dr. Józsa
Fábiánnal - a szavazásról és a választási hadjáratról. A beszélgetés
még a nemhivatalos eredmény közreadása előtt készült, de tartalma -
mint hallották - nem évült el. (folyt.)


1989. augusztus 5., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Pótválasztás - különkiad. - 8. folyt.

- Dr. Raffay Ernőt kérdezem 8 óra után 5 perccel, amikor
nemhivatalos jelentések szerint a szegedi szavazás eredményeképpen
megnyerte a pótválasztásokat. Érdeklődöm, hogy számított-e a
győzelemre?

    - A győzelemre természetesen számítottam. Hosszú és nehéz két
hónap van mögöttünk és munkatársaink mögött. Ha hinni lehet a
nemhivatalos adatoknak - körülbelül fél óra múlva várhatók a
hivatalos adatok -, akkor valóban a Magyar Demokrata Fórum szegedi
jelöltje megnyerte az országgyűlési választást. El szeretném
mondani, hogy ezt jelentős lépésnek tartom és tartjuk a demokráca,
Magyarország demokratizálása felé. El vagyunk szánva arra, hogy
végig megyünk ezen az úton és példának tekintjük a mostani szegedi
eseményeket a majdani nagyválasztások előtt, illetve az egész ország
népe számára.

    - Raffay Ernő, mivel magyarázza, hogy most többen mentek el a
szavazásra, hogy most nagyobb volt az érdeklődés?

    - Több tényezővel lehet ezt magyarázni, én most csak egyet hadd
emeljek ki: a július 22-ikei választásokon, Szegeden az
MSZMP-jelöltek már a jelölőgyűléseken kiestek. Nem volt
MSZMP-jelölt, így egy független jelölt és egy MDF-jelölt között
választhatott a választópolgár. Most egy pót-jelölőgyűlésen harmadik
jelöltként egy MSZMP-tag is bejött, és most úgy gondolom, hogy hozta
azt a hiányzó, körülbelül 900-980 választópolgárt, akik ezt a
részvételi 50,22 százalékot biztosították.

    - Hogyan tovább az ön számára Raffay Ernő, mint országgyűlési
képviselő, és hogyan tovább az MDF számára ezután a győzelem után?
(folyt.)


1989. augusztus 5., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Pótválasztás -különkiad. - 9. folyt.

- Hadd beszéljek először a Magyar Demokrata Fórumról. A Magyar
Demokrata Fórum alapszabályzatában is szerepel, hogy mind az
országgyűlési, mind a helyhatósági választásokon képviselőket állít.
Ezt most megtettük. Úgy érzem, hogy ezzel nagy lépést tettünk előre
a célunk megvalósítása felé, ami a választásokon való részvételt és
a sikert illeti.

    Ami az én személyemre szólt a kérdéséből, meg kell mondanom,
hogy én nem egyéni karrierből indultam ezen az országgyűlési
választáson, hanem úgy gondoltam, mostmár másfél éve úgy gondolom,
hogy a Krisztus utáni második évezredben ez az utolsó lehetőség a
magyar nép előtt arra, hogy abból a válságból, abból a gazdasági,
politikai, morális, kulturális válságból, amely válságba a
kommunista párt sodorta ezt az országot, a magyar államiságot és a
benne élő magyarságot, kibontakozhassunk. Hát én ennek megfelelően
szeretnék politizálni majdan a parlamentben.

    - Köszönöm a beszélgetést Raffay Ernő abban a reményben, hogy a
hivatalos jelentések megerősítik az eddigi nemhivatalos jelentést a
győzelméről.

- Köszönöm a gratulációit. +++


1989. augusztus 5., szombat


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A diadalkudarc (1990.03.01-04.08)

"Mintegy 3-4000 ember gyűlt össze a téren. Az emberek többségének nem volt magyar kokárdája, ilyesmit csak néhányan viseltek, kis fehér vászondarabokat festettek be hozzá, két szélén piros és zöld festékkel. Az ünnepség igen visszafogott és megható volt. Elmondtam a Fidesz szövegét. Amíg beszéltem egyfolytában remegett kezem-lábam. Holott nem volt mitől félni, s mégis! Éreztem, hogy valami nagyon rossz dolog készülődik. Az elmúlt hónapok során kifejlődött bennem valami különös veszélyérzet. Az ünnepség még tartott, amikor már újra autóba ültünk, s indultunk vissza Budapestre... Pest határában jártunk, amikor a Kossuth bemondta, hogy Romániában több helyen is atrocitások érték a március 15-ét ünneplő magyarokat..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD