 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Az NSZK külügyminiszter üzenete
|
Washington, 1989. augusztus 6. (Amerika Hangja, Reggeli híradó)
- Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter felszólította a
magyar vezetést: ne pecsételje le azoknak a keletnémeteknek az
útlevelét, akik Magyarországon keresztül próbálnak meg Nyugatra
szökni. A pecsétre felfigyelő keletnémet hatóságok ugyanis még
börtönbüntetésre is ítélhetik a hazaküldött menekülőket.
A Bild am Sonntag című nyugatnémet újság szerint Genscher
külügyminiszter utasította Bonn budapesti nagykövetét, lépjen közbe
a magyar hatóságoknál a pecsételés megszüntetése érdekében. Mint
ismeretes, az osztrák-magyar határzár lebontása óta egyre több
keletnémet igyekszik Magyarországon keresztül átjutni Ausztriába. A
lap szerint a magyar határőrök idén több mint ezer keletnémetet
akadályoztak meg ebben. Közel 250-nek azonban sikerült a szökés.
A magyar rendőrség az elkapott keletnémetek útlevelét
lepecsételi és utasítja a sikertelen menekülőket: a lehető
legnagyobb gyorsasággal hagyják el Magyarországot. Az NDK-ba
visszatérő keletnémeteket az útlevélbe ütött pecsét alapján aztán
szökési kísérlet vádjával bíróság elé állíthatják és
bebörtönözhetik.
Néhányan nem is mernek hazamenni, hanem a budapesti, illetve a
prágai nyugatnémet nagykövetségen, esetleg - ha mégis visszautaznak
- akkor az NSZK kelet-berlini konzulátusán keresnek menedéket. Csak
Bonn budapesti nagykövetségén több mint 100-an húzódtak meg.
A Bild am Sonntag szerint olyan is előfordul, hogy magyar
rendőrség a szökésen kapott keletnémeteket rögtön átadja az NDK
budapesti nagykövetségének, ahonnan aztán külön repülőgépen
szállítják őket haza, egyenesen a bíróság elé.
A magyar hatóságok egyébként múlt héten azt állították, hogy
fontolóra vették az egyénenkénti elbírálás alapján nyújtott
menedékjogot mindazok számára, akik folyamodnak érte. +++
1989. augusztus 6., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|