 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
- Interjú Mark Palmerrel - 5. folyt.
|
- Igen. Szívből sajnálom, hogy nem hallották, mert egy
lelkesítő, érzelmektől átfűtött, elgondolkoztató beszéd lett volna.
Az elnök maga írta. Tele volt utalásokkal Kossuth Lajosra, az
amerikai-magyar kapcsolatokra az elmúlt évszázadban, ismételt utalás
volt a beszédben a magyarok szabadságvágyára és arra, hogy ez mit
jelentett nekünk amerikaiaknak. Az elnök beszélt volna a
Magyarország iránti tiszteletről, a magyar bevándorlók
hozzájárulásáról az Egyesült Államok életének valamennyi területéhez
a zenétől és Bartóktól kezdve az atomfizikáig és Teller Edéig. Ilyen
lett volna a beszéd.
Sajnáljuk, hogy nem hangzott el, de úgy gondolom, hogy amit az
elnök mondani akart azt elmondta a Marx Károly Közgazdaságtudományi
Egyetemen elhangzott beszédében. Aki hallotta a beszédet azt
hallotta, amit az Egyesült Államok elnöke Budapesten mondani akart.
- Következő kérdésem Mark Palmerhez az Egyesült Államok
budapesti nagykövetéhez: Mire volt az elnök különösképpen kíváncsi?
Volt-e olyan alkalom, hogy Bush elnök a nagykövet úrhoz fordult és
bizalmasan azt mondta, hogy te Mark, vagy Mr. Palmer, vagy Nagykövet
Úr, tudna valami bővebbet mondani nekem erről vagy arról?
- Sokszor tett az elnök utalást arra, hogy milyen mély
behatással volt rá, mennyire meghatotta őt az itteni fogadtatás.
Jelezte, hogy mennyire érdeklik őt az itteni új erők, főleg a
fiatalok és ahogy a fiatalok gondolkodnak. Többet akar tudni az új
politikai pártokról. Grósz Károlyt természetesen már korábbról
ismerte - Grósz úr washingtoni látogatása alkalmából találkoztak -
és a jelenlegi vezetőség legtöbb tagját is nagyjából ismerte. Inkább
az új politikai erők és csoportosulások iránt érdeklődött. Aztán azt
is akarta tudni, hogy melyek az itteni gazdasági haladás legfőbb
akadályai? Pontosabban: azt akarta tudni, hogy hogyan oszlik meg
Magyarországon a magánszektor, mennyiben járul hozzá a magánszektor
a nemzeti össztermeléshez, ilyesmiket akart tudni Bush elnök.
(folyt.)
1989. július 17., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|