 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
- Interjú Mark Palmerrel - 4. folyt.
|
Például azt, hogy mi volt a nagykövet reakciója arra, hogy Bush elnök összetépte, eldobta a fogadtatási ünnepségre írt beszédet. Mi is volt tulajdonképpen abban a beszédben, és sajnálja-e a Nagykövet Úr, hogy a magyarok nem hallhatták?
- Bevallom őszintén, hogy mint az elnöki látogatás főszervezője
amerikai oldalon, nagyon megijedtem, amikor kedden délután 15
perccel 5 óra után hatalmas vihar tört ki Budapest felett. A Kossuth
téren felállított elektromos és egyéb berendezéseket elpusztította,
feldöntötte, megrongálta a vihar. Sebesülések is voltak. Én akkor
már a repülőtéren voltam, az elnökre várva, és a bizony a magyar
protokollosztály vezetőivel közösen fájt a fejünk, hogy most aztán
mi lesz? Végül is úgy döntöttünk, hogy minden az eredeti tervek
szerint menjen le.
Mire Straub elnök úr megkezdte beszédét, akkorra már valóban
megnyíltak az egek csatornái, az esőt égzengés kísérte. A tömeg,
amely már vagy két órája várakozott bőrig ázott, és Bush elnök
személy szerint mondta nekem - folytatta Mark Palmer amerikai
nagykövet -, hogy milyen szívmelengető élmény volt a számára azt
látni, hogy a tömeg mégsem tágított, hogy ezek az emberek kijöttek
az üdvözlésére, hallani akarták őt.
És én személy szerint - folytatta Palmer - nagyon büszke voltam
az elnökre, mert úgy viselkedett mint egy amerikai: spontán és
őszintén. De nem akarta, hogy mindenki még jobban elázzon,
összetépte a beszédét. Azt jelezve ezzel, hogy felejtsük el a
protokollt, legyünk emberek. És így került az elnöki esőkabát is az
agyonázott a Kovács néni hátára. Az elnök szerintem remekül
viselkedett egy rendkívül nehéz helyzetben, és ezzel mintha a
fogadtatási ünnepség sokkal emberibbé, jelentősebbé lett volna, mint
ahogy azt eredetileg tervezték.
- Közbevetett kérdés: Még mindig nem válaszolt Palmer nagykövet
úr arra, hogy sajnálja-e, hogy a magyarok nem hallották a beszédet,
és mit volt abban a beszédben? (folyt.)
1989. július 17., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|