 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Nyílt levél dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszterhez (1. rész) (OS)
|
1989. július 16., vasárnap - Tisztelt Miniszter Úr
Az elmúlt fél esztendő alatt számos sajtótermék, rádióadás
jelent meg városunk egykori rendőrkapitányának, Lakos József kórházi
betegágyán történő meggyilkolásáról, családja példátlan
meghurcolásáról. Ennek eredményeként tisztességes elgondolás
kezdetét jelentette, hogy Szentes városa a közelmúltban testületileg
kimondotta a politikai gyilkosság tényét, megállapítván és kimondván
a fiatal rendőrtiszt mártíromságát, egyben emléktábla felállítását
vette tervbe, későbbi döntésével. Egyidejűleg háromtagú, úgynevezett
szakértői bizottságot állított fel a gyilkosság részleteinek
megállapítására.
Ez utóbbi döntéssel kapcsolatban - jóhiszeműségünk
kinyilatkoztatása mellett is - azzal a tiszteletteljes kérelemmel
fordulunk a Tisztelt Igazságügyminiszter Úrhoz, hogy ezen bizottság
ténykedését nyomban leállítani, s az ügy vizsgálatát és intézését -
mint arra illetékesnek, tekintve, hogy igazság felderítéséről lévén
szó - magához vonni szíveskedjék a Történelmi Igazságtétel Bizottság
együttműködésével. Hisszük, hogy ezzel nemcsak a helyi szervekre és
bizottságra háruló teher viselése csökkenne, hanem - s főként - a
közérdeklődés megnyugtatását is szolgálná.
A 301-es parcella igazsága felderítésénél is szemtanúi lehettünk
a jelentkező manőverezéseknek. Ugyanígy ez esetben, ahol a Hatalom
urai 24 órán belül a helyszínen teremtek (Révai, Péter Gábor, s mint
a legutóbbi sajtómegnyilatkozásokból kitűnik, Kádár János is), s
mely ügyben a Párt Központi Vezetősége teljhatalmú megbízottai
hivatalos nyilatkozatot adtak ki, 12 párttagot kizártak, illetve
párttagságukból felfüggesztettek.
Később, mint a közvélemény pontosan tudja, nevezettek többsége
jelentős, némelyike pedig országos, miniszteriális pozíciókba
kerültek. Ha többet nem adnánk elő, máris elegendő lenne annak
megalapozottságára, hogy ezen ügy messze túlnőtt egy kisváros
határán, sőt nyugodtan mondhatjuk, az országhatáron is, miértis
kérelmünk nem lehet alaptalan.
Csupán érintőlegesen adjuk elő, hogy a cselekmény elkövetése
időszakában a magyar parlamentben négy interpelláció hangzott el, s
félszáznál is több hazai és külföldi sajtótermék látott napvilágot,
számos rádióadással. A meggyilkolt kapitány családja ellen indult
hajsza véget nem ért
(folyt.köv)
1989. július 16., vasárnap 14:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|