|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Két párt budapesti demonstrációja
|
München, 1989. július 14. (SZER, Késő esti mai nap) - Budapesten a Magyar Október Párt és a Magyar Radikális Párt ma délután két demonstrációt hajtott végre. Leragasztották a Münnich Ferenc nevét viselő utcatáblákat és Nádor utca feliratokat tettek fel, majd pedig Kádár temetésével egy időben virágot helyeztek el a 21-es parcellában, a forradalom több áldozatának sírjánál. Krassó Györgynek, a Magyar Október Párt egyik alapítójának beszámolóját hallják Budapestről: Münnich Ferenc - mint ismeretes - a kommunista pártmunkás egyik legjellegzetesebb tipusa volt, aki mind a háború előtt a spanyol polgárháborúban, mind a háború után a magyar kommunista rendszerben, mind pedig 1956 után a megtorlások idején olyan szerepet játszott, amely a magyar társadalomban összefonódott a kommunizmus képével. Halála után az egyik legszebb és legrégibb budapesti utcát, a Nádor utcát átkeresztelték Münnich Ferenc nevére, ami nagyon sok embernek nagyon rosszul esett. Nekem talán különösen, mert én itt születtem, most is ebből az utcából beszélek. A Magyar Október Párt tiltakozást kívánt rendezni ez ellen és olyan módon, hogy az utcát visszakereszteli régi nevére, Nádor utca névre. Ezt a tiltakozást bejelentette a közvéleménynek, átadta a Magyar Távirati Irodának és eljuttatta egyes újságokhoz is. A válasz az volt, hogy ugyan egy helyen az egyik újságban megjelent ez a közlemény, de tegnap este a rádió és televízió, ma reggel pedig a sajtó közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányásg közleményét, amely szerint a gyülekezési törvény szerint ezt be kellett volna jelenteni a rendőrségnél, és ez nem történt meg. Ez benne volt a közleményben, amely különösen a Népszabadságban és a Népszavában igen fenyegető jellegű volt, mert a rendőrségi közlemény ki lett egészítve a IX. kerületi MSZMP pártbizottság közleményével, amely azt állította, hogy ez provokáció, és Kádár János temetésének idején azt a célt szolgálja, hogy megsértse a nemzeti gyászt. Erről természetesen szó nem volt. (folyt.)
1989. július 14., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|