|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Uránbányász demonstráció lesz Pécsett
|
1989. július 12., szerda - Tömegdemonstrációt szerveznek a jövőjükért aggódó mecseki uránbányászok. A sorozatosan megrendezett röpgyűléseken a Mecseki Ércbányászati Vállalat dolgozói úgy határoztak, hogy az idei bányásznapot megelőzően - augusztus 30-án - felvonulást tartanak a pécsi uránvárosban, amit munkásgyűlés követ a városi sportcsarnokban. A nagygyűlésre meghívják az illetékes országos és helyi szervek vezetőit, s választ kérnek tőlük az uránbányák tervezett bezárásáról.
Mint ismeretes: a gazdasági élet racionalizálásával összhangban felmerült a mecseki uránérc-bányászat megszüntetésének terve is. A Minisztertanács később dönt csak a bányavállalat sorsáról, ám a különböző nyilatkozatok, hírek és rémhírek érthető nyugtalanságot keltettek a MÉV dolgozói körében. Ezért kezdeményezték, hogy tömeges megmozdulással hívják fel a közvélemény figyelmét az uránbányászok helyzetére. A vállalati szakszervezeti bizottság természetesen egyetértett az akció gondolatával, s ennek nyomán került sor - az üzemi bizottságok szervezésében - a röpgyűlésekre. Valamennyi munkahelyen felhatalmazást adtak a bányászok a szakszervezeti bizottságnak, hogy megkezdje az augusztus 30-i megmozdulás előkészítését. A választás azért esett erre a napra, mert gondolatilag hozzá akarják kapcsolni a bányásznaphoz, ugyanakkor nem akarják megzavarni az ünnep hangulatát. A demonstráció hétköznapra esik, s hogy ne legyen sztrájkjellege, a bányászok vállalták: egyik szabadnapjukon ledolgozzák a késő délutáni műszakot. Gyulai Sándor, a mecseki ércbányászati vállalat szb-titkára az MTI munkatársának elmondta, hogy az uránbányászok megmozdulása nem a szükségszerű gazdasági döntések ellen irányul, hanem befolyásolni kívánja azokat. Fel akarják hívni az illetékes állami szervek figyelmét, hogy döntésük több ezer mecseki bányász sorsát közvetlenül, további sok ezer pécsi-baranyai ember jövőjét pedig közvetett módon érinti. Biztosítékot kérnek tehát arra, hogy a jövőben is tisztességes munkával gondoskodhatnak önmaguk és családjuk megélhetéséről. Pécs és Baranya más vállalatainak szakszervezeti bizottságai máris jelezték, hogy támogatják az uránbányászok kezdeményezését. (MTI)
1989. július 12., szerda 15:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|