|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött Szombathelyen a közgazdász vándorgyűlés (Nyers Rezső) (1. rész)
|
1989. július 2., vasárnap - A XXII. közgazdász vándorgyűlés vasárnap megkezdődött Szombathelyen. A nyitó plenáris ülésen - a kormány több tagjának jelenlétében - Nyers Rezső, az MSZMP elnöke, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke köszöntötte az esemény mintegy 700 résztvevőjét.
Bevezetőben kiemelte, hogy a kormány reformelkötelezett MSZMP-tagjai és pártonkívüli szakemberei az Orsszággyűlés ellenőrzése alatt és társadalmi nyílvánosság előtt végzik nehéz, sokszor hálátlan feladatukat. A kormány és az Országgyűlés napjainkban politikai hidat épít a múlt és a jövő között, s csak az értékeket akarja átvinni a tulsó partra. Csak olyan kormány teljesítheti ezt a feladatot, amely szakértők széles körére, ezen belül közgazdászokra, műszaki szakemberekre, kulturális értelmiségre és szakmunkásrétegre egyaránt támaszkodik. Nyers Rezső hangsúlyozta, hogy a 60-as években a Közgazdasági Társaság újjáalakulása egyértelműen az akkori reformgondolkodás szellemében történt, s a társaság a reform gondolatát ébren tartotta a 70-es és a 80-as években is. Napjainkban a reformok kiszélesedése újabb megújulást igényel a Közgazdasági Társaságtól, szélesebb értelemben a magyar értelmiségtől. Fontos feladata a társaságnak az elvszerű elemzésen, kritikán és bírálaton kívül koncepció kiérlelése a nehézségekből kivezető út megtalálásához - mondotta a társaság alelnöke, majd így folytatta: - A fizetési mérleg javításának folyamata átmenetileg megszakad az idei esztendőben, mert a javulás feltételei nem kedvezőek, de a további javítást még az idén meg kell alapozni. A megoldás: olyan piaci gyakorlat kialakítása, amely tartós és dinamikus exportnövekedést tesz lehetővé, ugyanakkor nem mondhatunk le az ország importáló képességének javításáról sem. A tulajdonreformról szólva Nyers Rezső kifejtette, hogy az több évre szóló feladata a magyar gazdasági értelmiségnek és a mindenkori kormánynak, a döntő lépést azonban a közeli jövőben meg kell tenni. Be kell látni, hogy a tőke kizárólag nemzeti tulajdonként történő hasznosítása a lassú fejlődés és a relatív szegénység útját jelentené hazánk számára. A külföldi, illetőleg a magántőke hasznosítása nem szocialista-ellenes, hanem szocializmuspárti politika. Ennek alapján készül a komrány a reprivatizálási folyamat megindítására. (folyt.köv.)
1989. július 2., vasárnap 13:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|