|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Nyilatkozat a mezőgazdasági nagyüzemek 1989. június 29-i demonstrációjáról (1. rész) (OS)
|
1989. június 26., hétfő - Az egyre elviselhetetlenebb, számos termelőszövetkezetet a lehetetlenülés határára sodró termelési feltételrendszer feloldása, módosítása, az agrár- és szövetkezetpolitika megújítása, az agrárágazatban dolgozók munkája leeértékelődésének megszűntetése, elfogadható árrendszer kialakítása érdekében kerül sor Péter-Pál-napján országosan a termelőszövetkezeti, állami gazdasági dolgozók és kistermelők figyelmeztető demonstrációjára. Alapvető célja a mezőgazdasági termelés közelgő csődjének megállítása, a jobbító kormányzati intézkedések sürgetése. Miközben az állami elvonások rekordszintre emelkedtek, addig a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége messze a népgazdasági átlag alá zuhant. A beáramló ipari anyagok, eszközök árai folyamatosan nőnek, a minőségük viszont rendszeresen romlik. A nagyüzemek közel fele a növekvő ráfizetéses ágazatai miatt képtelen ma már az egyszerű újratermelésre is. Veszélybe került a paraszti jövedelem, s ezzel együtt a megnyugtató belföldi ellátás és az agrárexport is. Az agrártermékek kínálati piaca miatt nyomottak a termékek, termények árai, növekvő a jövedelemelmaradás, nem lehet kigazdálkodni a 20-22 százalék nagyüzemi, illetve a 25 + 3 százalékos kistermelői hitelkamatot. Mindezek nem teszik lehetővé, hogy a mezőgazdaság olcsón, az alacsony jövedelmű lakosság számára is elérhető áron tudja termékeit megtermelni. Rontja a helyzetet az is, hogy főleg a szabadáras termékeknél (zöldségfélék) a kiskereskedők magas árréssel forgalmaznak. A mezőgazdaságnak ma már létkérdése egy olyan új agrárpolitika, amely a szövetkezeti parasztság, az állami gazdasági dolgozó és a kistermelők érdekeinek egyaránt megfelel. Fontos, hogy gyökeresen változtasson a mezőgazdasági termelés elviselhetetlen költségrendszerén, az árrendszer jobban igazodjon a világpiac áraihoz, teremtsen valós versenyhelyzetet ágazaton belül és kívül, egészében valósítsa meg a parasztság erkölcsi, jogi rehabilitációját. (folyt.köv.)
1989. június 26., hétfő 16:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|