 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. június 22., csütörtök - Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága - az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, valamint az úgynevezett harmadik oldal delegációjának szerdai plenáris ülését követően - azt javasolja a kormánynak, hogy ne terjessze a Parlament elé a vitatott törvénytervezeteket, a képviselők csak a politikai megegyezés eredményének ismeretében tárgyalják majd meg azokat a sarkalatos törvényjavaslatokat, amelyeket eredetileg a június 27-én kezdődő ülésszak napirendjére tűztek. A bizottság annak ellenére döntött így, hogy Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes a törvényjavaslatok vitájának folytatását indítványozta, mondván: bárhogyan alakulnak is a tárgyalások, a testületi állásfoglalás tapasztalatait - nagy valószínűséggel rövid időn belül - hasznosítani tudják.
A bizottság - szerdán megkezdett munkáját - e döntést követően a
Büntető Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat vitájával folytatta.
László Jenő igazságügyminiszter-helyettes szóbeli kiegészítőjében
utalt arra, hogy sem a Büntető Törvénykönyvről szóló 1987. évi III.
törvény, sem pedig a BTK más, kisebb jelentőségű módosításai nem
érintették az állam elleni, illetve a politikai jellegű
bűncselekményekre vontakozó rendelkezéseket. A társadalmi-politikai
átalakulás, a jogállami garanciák következetes megteremtésének
igénye miatt szükségessé vált az állam elleni bűncselekmények
szabályozásának felülvizsgálata. A mostani javaslat azokat a
módosításokat ajánlja, amelyek a jogállamiság teljes megteremtése, a
demokratikus kibonatkozás érdekében nélkülözhetetlenek. A tervezet
hatályon kívül helyezi a közveszélyes munkakerülés vétségére,
valamint a szabálysértésekről szóló törvényben foglalt, a
közveszélyes munkakerülés szabálysértésére vonatkozó
rendelkezéseket. A munkanélküliség fennállása esetén ugyanis a
munkakerülő életmód szankcionálása nem megfelelő eszköz a bűnözés
növekedésének fékezésére, csupán a társadalom perifériájára került
emberek elleni kényszerítő fellépés fokozására ad lehetőséget. A
javaslat jogellenes hatalomátvétel elnevezéssel új bűncselekményt
iktat a BTK-ba. Az alkotmányos rend megváltoztatását célzó
magatartást a köznyelv puccsnak nevezi. (folyt. köv.)
1989. június 22., csütörtök 18:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|