 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Politikai egyeztető tárgyalások - Kukorelli István (13. rész)
|
Reálisan fel kell készülnünk integrációs erővonalak hiányában az
ország kormányozhatatlansági helyzetére, és éppen ezért
stabilizátorokra van szükség. Ki fogja például a választások
eredményének közzététele után a koalíciós kormányalakítási
tárgyalásokat lebonyolítani? A köztársasági elnök ebben az átmeneti
időben - mint ahogy a legtöbb országban is az egyik funkciója - a
magyar nemzet egységének a szimbóluma lesz.
Nem kívánok érveket felhozni a párttörvény mellett. Ennek a
törvénynek az igénye még az egypárti politikai berendezkedésben
fogalmazódott meg - jól emlékszünk az egyesülési törvény vitájára.
Nem a pártok szabályozhatóságának kérdését vetjük el, azokat
funkcionálisan, más-más törvényekben lehet és kell is szabályozni.
Az egyesülési törvényben ismert közhatalmi korlátok elegendőek,
külön regisztrációs párttörvényre nincs szükség; a nyilvántartásba
vételt végezze el a rendes bíróság.
- A pártok gazdasági tevékenységét csak megmérettetésük után
lenne célszerű szabályozni. Itt és most a gazdasági infrastruktúra
megteremtésére van szükség, amely két- és többoldalú alku eredménye
lehet. Ezt valamennyi újonnan létrejött független politikai
szervezet viszonylatában sürgetjük és támogatjuk. Végrehajtása
állami feladat.
- A politikai reformlépések közül kiemelkedő jelentősége van a
választásoknak - ebben Szabad Györggyel egyetértünk. Nézetünk
szerint helyi önkormányzati választásokra - az erről szóló külön
törvény alapján - az alkotmány és az önkormányzati törvény
megalkotása után kerülhet sor.
- Az országgyűlési választásokról szóló törvény mielőbbi
kidolgozása közös érdekünk, a tárgyalási témák közül legyen ez a
soron következő plenáris ülések első napirendje.
- A harmadik tárgyalófél az egykamarás politikai képviselet
híve. Leszögezhető: a jelölési rendszer pártpolitikai legyen, de
megőrizve a választások komolyságát, ne zárja ki az állampolgárokat
és a közösségeiket megszervezni képes társadalmi szervezeteket és
mozgalmakat. A választókerületi rendszer az ország valós
településszerkezetén alapuló vegyes, átmeneti megoldás legyen. A
vidéki Magyarországon, ahol a politikai tagoltság még mindig
érezhető, maradjon meg a többségi elvet felhasználható egymandátumos
választókerületi rendszer. A lényeg; ki kell egyensúlyozni a két
választási rendszer hátrányait. (folyt.köv.)
1989. június 21., szerda 21:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|