|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A szovjet nagykövet sajtótájékoztatója (2. rész)
|
Az MTI munkatársa Nagy Imre és mártírtársai temetéséről, a gyászszertartáson elhangzott beszédekről, valamint a szovjet nagykövetség előtti csütörtöki tüntetésről kérte Borisz Sztukalin véleményét. A nagykövet szerint a temetés Magyarország belső ügye; nincs szükség arra, hogy azt a Szovjetunió értékelje. Nem kerülték el viszont figyelmünket azok a kijelentések - mondotta -, amelyek a Hősök terén, illetve az előző esti tüntetésen hangzottak el. Egyes kijelentések - nézetünk szerint - szovjetellenesek, kommunistaellenesek voltak. Azonban semmi esetre sem találunk azonosságot e megfogalmazások és a hivatalos magyar vélemény, illetve a közvélemény álláspontja között - hangsúlyozta. Azt valljuk, hogy ezek a kijelentések nem a magyar társadalom álláspontját tükrözik. A Magyar Hírlap azokról - a magyar sajtóban is napvilágot látott - nézetekről kérdezte a nagykövetet, miszerint hazánk gazdasági nehézségeinek egy részéért a Szovjetuniót is felelős. Borisz Sztukalin nem értett egyet ezzel a véleménnyel, mint mondotta, számos érvet lehet felsorakoztatni ennek megcáfolására. Emlékeztetett egyebek között az ötvenes, hatvanas években szovjet segítséggel épült létesítményekre. Kiemelte, hogy a legkorszerűbbek közé sorolható paksi atomerőmű is szovjet részvétellel készült, s azt a jövőben további két blokkal bővítik. Hangoztatta, hogy a két ország kereskedelmi kapcsolatai mindig is a kölcsönös előnyökön alapultak. Bár a szállítások nem csökkentek, a magyar-szovjet árucsereforgalom 200 millió rubeles a magyar kereskedelmi aktívum, holott a múlt esztendőig a magyar fél szaldója negatív volt. Kölcsönös a törekvés, hogy az elszámolás a későbbiekben konvertibilis valutában történjék, ám ez a jelenlegi állapot szerint Magyarországnak több mint másfélmilliárd dollár plusz kiadást okozna. További kérdésekre válaszolva hangoztatta: a közelmúlt pekingi eseményei nem hatnak közvetlenül a szovjet-kínai viszonyra. A szocialista országok közötti kapcsolatokról szólva leszögezte: minden testvérpárt, minden testvérország csupán saját népének tartozik felelősséggel, minden ország maga választja meg fejlődési irányát. Ám több türelemre, tapintatra és megértésre van szükség ahhoz, hogy figyelembe vegyék egymás országainak belső sajátosságait. A Szovjetunió kizárja még a lehetőségét is a külső beavatkozásnak bármelyik ország belügyeibe - mondotta Borisz Sztukalin. (MTI)
1989. június 21., szerda 19:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|