Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › március 15.
1989  1990
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Március 15. ünneplése Romániában

"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban, rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette meg és koordinálta. Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi létnek. "

- Interjú Krassó Györggyel - 2. folyt.

Még annyit mondanék a temetésről, hogy bizonyos értelemben
különös temetés volt. Sok minden volt a háttérben, amiről
Magyarországon sem értesültek. Én azt hiszem, hogy amikor elindult
1956 rehabilitálásának a folyamata, akkor a párt reformszárnya
Pozsgay Imre vezetésével - itt van ugye a Pozsgay Imre - úgy
számított, hogy mivel a Magyar Szocialista Munkáspártot Nagy Imre
alakította meg, a Nagy Imre rehabilitálásával a párt visszaszerezhet
valamit a szinte teljesen elveszített ha nem is népszerűségéből,
hanem az iránta érzett respektusból, és egy újjáalakult és Nagy Imre
hagyományait folytató párt valamelyest népszerűségre tehet szert az
elkövetkező választások előtt.

    Tehát ennek a tervnek a lényege az volt, hogy a forradalomról
beszélve a refomkommunizmust rehabilitálják. Ez végig érezhető volt
egyébként a temetés előkészületein, a cikkeken, a könyveken, amit
kiadtak, az írásokon, de nem lehetett megakadályozni, hogy
fellépjenek olyan csoportok és megjelenjenek olyan hangok, amelyek
maradéktalanul egész 1956 rehabilitálását, tehát a névtelen
forradalmárok, százak rehabilitását éppen olyan fontosnak, sőt még
fontosabbnak tartották, mint a négy vagy öt vezetőét. Ez a
gyászbeszédekben különösen látható volt, ahol a két legjobban
beszélő, a két legszebb és a legfontosabb kérdésekre összpontosító
beszéd Rácz Sándoré volt és Orbán Viktoré. De én most csak arra
akarok ebben a vonatkozásban utalni, hogy Orbán Viktor a beszédében
félreérthetetlen utalásokat tett arra, hogy a reformkommunisták nem
sajátíthatják ki 1956-ot.

    Még egy momentumot megemlítenék: sok minden egyebet mondhatnék
ebben az összefüggésben, például beszélhetnék arról, hogy a 301-es
parcellát mintha helyettesíteni akarnák a 300-assal, ami azelőtt
szemétdomb volt, most viszont egy gyönyörűen begyepesítet, utakkal
ellátott díszsírhely, ahol jelenleg csak öt volt reformkommunista
vezető fekszik, hiszen Nagy Imre lánya nem engedte az édesapja
holttestét oda temetni, de ezzel csak azt akarom említeni, hogy volt
egy másik megemlékezés-terv, amelyet a Történelmi Igazságtétel
Bizottság megakadályozott. (folyt.)


1989. június 18., vasárnap


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek - A diadalkudarc (1990.03.01-04.08)

"Mintegy 3-4000 ember gyűlt össze a téren. Az emberek többségének nem volt magyar kokárdája, ilyesmit csak néhányan viseltek, kis fehér vászondarabokat festettek be hozzá, két szélén piros és zöld festékkel. Az ünnepség igen visszafogott és megható volt. Elmondtam a Fidesz szövegét. Amíg beszéltem egyfolytában remegett kezem-lábam. Holott nem volt mitől félni, s mégis! Éreztem, hogy valami nagyon rossz dolog készülődik. Az elmúlt hónapok során kifejlődött bennem valami különös veszélyérzet. Az ünnepség még tartott, amikor már újra autóba ültünk, s indultunk vissza Budapestre... Pest határában jártunk, amikor a Kossuth bemondta, hogy Romániában több helyen is atrocitások érték a március 15-ét ünneplő magyarokat..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD