 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
- Szász Béla megemlékezése Londonból - 4. folyt.
|
A második hasonlóság pedig az, hogy mind a két pernek
voltaképpen a szovjet titkosrendőrség volt a főrendezője.
Különbözőségekre pedig: úgy látom, hogy a Rajk-perben merőben
költött vádakat ismertek el a per vádlottai. Nagy Imre perében pedig
bűnténynek nyilvánították mindazokat a cselekedeteket,
elhatározásokat, amelyeket az egész magyar nép követelt és amelyeket
helyeselt - így például a többpártrendszerről, a semlegesség
kinyilatkoztatásáról, a kilépésről a varsói szövetségből.
Azt is különbségnek tekintem, hogy a Rajk-perben kínzásokkal
csikarták ki a vádlottakból a vallomást. A Nagy Imre-perben
tudomásom szerint fizikai kínzóeszközöket, kényszerítő eszközöket
nem alkalmaztak, legfeljebb pszichikaiakat, lélektaniakat. És ezért
a Rajk-pert megtarthatták nyilvánosan is, mert a vádlottak bűnösnek
vallották magukat, de Nagy Imre perét nem tarthatták meg
nyilvánosan, mert a vádlottak nem vallották magukat bűnösnek.
- Mi viszont most beszéltünk a két per közötti
hasonlatosságokról és különbségekről, de kérdésemben az volt, hogy a
két újratemetés között látsz-e hasonlatosságot vagy különbséget -
akár jelképesen, akár az akkor és jelenlegi politikai helyzetben?
- A két újratemetés között szintén van némi hasonlóság, és
vannak ellentétek is. Mert Rajk voltaképpen a Rákosi- és a
sztálinista rendszer áldozata volt. Nagy Imre pedig a forradalomnak
a vértanúja volt. Minthogy Nagy Imre a forradalom vértanúja volt,
érzésem szerint az ő emléke, az ő személyisége nem merőben a
reformkommunisták öröksége, hanem az egész nemzeté. (folyt.)
1989. június 16., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|