|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Temetés - francia sajtó 2.
|
Párizs, 1989. június 16. péntek (MTI-tud) - A tekintélyes Le Monde címoldalán indította budapesti tudósítását ,,Magyarország ördögűzi múltját,, címmel. A tudósítás idézett a kormány nyilatkozatából és rámutatott, hogy a kormány és az Országgyűlés már rehabilitálta, a párt még nem Nagy Imrét.
,,Két nappal az ellenzékkel a demokráciába való átmenetről szóló tárgyalások megnyitása után a hatalom úgy döntött, hogy megragadja ezt az alkalmat egy másik nagy művelet, a nemzeti közmegegyezés beindítására,,. A lap keretes írásban foglalta össze 1956 októberének viharos napjait, Nagy Imre és társai titkos elítélését és kivégzését. Egy másik kis írás arról tudósított, hogy Budapesten megjelentették a ,,Mi az igazság a Nagy Imre ügyben,, című francia könyvet. Ez 1958 decemberében jelent meg, névtelenül, mert négy szerzője, Becski Hanna, Kende Péter, Molnár Miklós és Thomas Schreiber forrásaikat védték névtelenségükkel. A könyvhöz így Albert Camus írt akkor előszót. A francia rádióállomások is vezető helyen tudósítottak a budapesti szertartásról. A Monte Carlo-i rádió déli híradójában megszólaltatta Palotás Rezső magyar nagykövetet, aki elmondotta, hogy ,,Nagy Imre és társai rehabilitálásával most mintegy rehabilitáltunk egy gondolatot és a magyar történelmet,,. +++
1989. június 16., péntek 19:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|