|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Végtisztesség Nagy Imrének (41. rész) - Kopácsi Sándor
|
Méray Tibor után Kopácsi Sándor, Budapest egykori rendőr-főkapitánya, a Nemzetőrség országos parancsnokának helyettese búcsúzott Nagy Imrétől. Az elmúlt 14 évben sok emigráns társammal együtt e nap eljöveteléért harcoltam. Tudtam, éreztem, hogy az 56-os forradalom kivégzett vezetőinek és harcosainak a sírját nem lehet megkerülni, ha a nemzet túl akar lépni azon a szakadékon, amelybe a sírba eresztők taszították áldozataikat és az országot. Tudtuk, nemcsak a végtisztesség, de a történelmi igazságtevés napjának is jönnie kell. - Maléter Pál az 1958-as júniusi tárgyalás egyik szünetében azt mondta: ,,Sándor, te valószínűleg életben maradsz. Eljön számodra is az igazi nagy tanúságtétel ideje. Ne feledd: Tököl, Sashalom, Gorkij fasor, Fő utca és...,, Igen, a tőrbecsalás helyétől az utolsó állomásig: Kozma utca, kisfogház udvar, a gyalázatos kivégzés színhelyéig. Most eljötten feleségemmel a tanúságtevésre. Megbékélt szívvel, bosszúvágy nélkül, a változás reményét hordozó Magyarországra, hogy tisztelegjek a mártírok emberi és politikai nagysága előtt, amikor az ország templomaiban megkondulnak a harangok. Őértük, akik életüket adták az ország megújulási eszméjéért, akik tudatosan vállalták az áldozatot a nemzet jövőjéért. Most itt állunk és fejet hajtunk az ismeretlen szabadságharcosok jelképes koporsója, halálba küldött vádlott-társaim, Nagy Imre miniszterelnök, Maléter Pál honvédelmi miniszter, Losonczy Géza államminiszter, dr. Szilágyi József, a miniszterelnök titkára és Gimes Miklós újságíró koporsója előtt. - Hiszem, hogy Nagy Imre politikai programja és végakarat támadt fel ezen a napon, és ez az, ami kivezetheti országunkat a válságból. Az újrakezdés, a megújulása, az életakarat programja. Június 16-át az, 56-os forradalom és szabadságharc gyászünnepének tekintjük, melynek a megbékélés napjává kell magasodnia. A bűnbak-keresés és a bosszúállás helyett a megbékélés szellemére, társadalmi békére van szükség. Ez nemcsak nemzeti érdek, de ezt követeli egyre növekvő hírünk, nevünk is a világban. Miért ne a magyar nemzet legyen ebben is példamutató, amely oly elszánt és nagyvonalú tudott lenni forradalmaiban, jelesül az 1956-os októberi napokban is. A család akarata, hogy Nagy Imre a 301-es parcellában, az egyszerű szabadságharcosok között találjon végső nyughelyet. Jelképe ez annak a szolgálatnak és áldozatnak, amelyet a magyar népért, a jövőért hozott. (folyt.köv.)
1989. június 16., péntek 19:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|