|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Megemlékezések, gyászünnepségek országszerte (1. rész)
|
1989. június 16., péntek - A végtisztesség napján, pénteken országszerte megemlékeztek Nagy Imréről és sorstársairól, az 1956-os áldozatokról. A városokban, falvakban nemzetiszínű és fekete zászlókat tűztek a középületek kapuja fölé; fél egykor leállt a forgalom, megkondultak a harangok, tülköltek az autódudák.
A Mecseki Szénbányák pécsi, komlói, vasasi, mázaszászvári és nagymányoki üzemeiben pénteken tizenkét óra harminc perckor egy percre leállt a munka; műszakváltáskor valamennyi munkahelyen felolvasták a vállalat vezetőinek a bányászokhoz intézett levelét, amelyben megemlékeztek a kivégzett miniszterelnökről, harcostársairól, s méltatták a pénteki nap történelmi jelentőségét. Hangsúlyozzák, hogy a magyar népet immár több mint három évtizede megosztotta 1956. megítélése. A demokráciába való átmenet alapfeltétele - hangoztatták a mecseki bányászoknak szóló üzenetben vezetőik -, hogy ez a megosztottság megszünjék. A levél arra is rámutat, hogy a holtaknak kijáró végtisztesség megadása alapvető emberi kötelesség, s a gyász a küzdelmek mindkét oldalán elesett embereknek szól. Szegeden, a Széchenyi téren emlékeztek az 1956-os események helyi áldozataira. Arccal a Takaréktár utca felé mintegy kétszázan gyűltek össze, gyertyákat gyújtottak és virágokat helyeztek el azon helyen, ahol 1956. október 26-án sortűz dördült, egy ávós tiszt a tüntető tömegbe lőtt, és megölte Swartz Lajos 18 éves munkást. Az Aradi vértanuk terén Nagy Imre és mártírtársai emlékére a közelmúltban felállított, nemzeti színű és fekete szalaggal átkötött kopjafa előtt tisztelegtek a szegedi polgárok. Este a dómban misén emlékeztek az áldozatokra. Jelképes kegyhelyet alakított ki a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezete a temetés alkalmából Szolnokon, a megyei művelődési és ifjúsági központ előtti téren. A keresztnél sokan rótták le virággal és gyertya gyújtásával kegyeletüket. A belvárosi nagytemplomban a városi reformkör kezdeményezésére este gyászmisét tartottak, a szertartást a városi televízió közvetítette. Misén emlékeztek az áldozatokra a jászberényi katolikus nagytemplomban is. (folyt.köv.)
1989. június 16., péntek 19:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|