|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Végtisztesség Nagy Imrének (32. rész) - Gyászszertartás a temetőben
|
Losonczy Gézától, Nagy Imre kormányának egykori államminiszterétől a család és a régi barátok nevében Gyenes Antal búcsúzott. - Több mint három évtized után állhatunk itt, hogy tisztességgel búcsút vegyünk tőled. Háborgó szívünk ezért megnyugszik - de nem nyugodhat meg, ha népünk és hazánk sorsára gondolunk. Mégis bíznunk kell azokban, akik őszinte elkötelezetséggel harcolnak ezért a népért, a válságból való kilábalásért. Bízunk a népben, hogy felismeri azokat, akik érte harcolnak őszintén, tettel és nem csak szóval. S bízunk abban a nemzedékben, amelynek tagjai most olyan idősek, mint mi voltunk, amikor összetalálkoztunk, s amely nemzedék tagjai megvívják saját harcukat meggyőződésükért, és tenni fognak népünkért. Maléter Pál vezérőrnagyot, honvédelmi minisztert - a család kérésének megfelelően - evangélikus egyházi szertartás mellett helyezték végső nyughelyére. A Kilián laktanya egykori parancsnokát Harmat Béla evangélikus püspök és Donáth László evangélikus lelkész búcsúztatta. János evangéliumának sorait idézték Maléter Pálra emlékezve: nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha életét adja barátaiért. Majd így folytatták, ugyancsak az evangéliumi ige nyomán: nem valósulhat meg egymástól függetlenül a szeretet, az igazságosság és a szabadság. Maléter Pál élete és halála e hármas összetartozásnak eleven tanúsága, hiszen ő kezdettől fogva megélte a szeretetet, az igazságosságot és a szabadságot. Nemes harcát e dacos hitű hugenottákra emlékeztető kommunista végig megharcolta, s mindvégig hű maradt a földhöz és a néphez, melyből vétetett. Tartásban és tettekben magyar volt, valóságát azonban a tények éppúgy elfedik, mint a föld, amely 31 éve magába fogadta. Valóságát igazul csupán az emlékezet őrzi. Az Úr irgalmába ajánlva Maléter Pál földi maradványait, a Hiszek egy és a Miatyánk soraival búcsúztak családtagok, barátok, harcostárasak a kivégzett honvédelmi minisztertől. (folyt.köv.)
1989. június 16., péntek 17:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|