|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Emlékműavatás
|
München, 1989. június 15. (SZER, Külön műsor) - Zsille Zoltán interjúja következik Molnár Tamással, az Inconnu Csoport tagjával, az 1956-ban kivégzetettek emlékművének felavatásáról: - Hallgatóink velünk együtt kísérhették nyomon annak az emlékműnek - egy valóságos kopjafaerdő megszületésének - folyamatát, amelyet a 301-es parcellában otthoni és a haza határain kívül élő magyarok adományaiból az Inconnu Független Művészcsoport tervezett és faragott meg ötvenhat valamennyi kivégzett hőse emlékére. Most - hogy a mű elkészült - Molnár Tamást a csoport tagját kérem, hogy tekintsen vissza erre az óriási munkára, mondja el, hogy miként illeszkedik be a kopjafák felavatása a június 16-iki gyászünnepség eseményei közé, és hogy milyen támogatásban részesült ez a munka, illetve voltak-e, akik akadályozni próbálták? - Befejeztük ezt a hatalmas munkát, amelyet végül is öt ember készített el két és fél hét alatt, ezt a 20 tonnányi fát sikerült megfaragni, és nagy-nagy társadalmi összefogással elhelyezni a temetőben. Ez a temető már most is teljesen megváltozott, végre méltó a forradalom szellemehéz - gyönyörű utak vezetnek, parkosítva van, és úgy gondolom, hogy a 301-es parcella is igazán méltó az ott nyugvók emlékéhez. A társadalom egyre nagyobb figyelemmel és fokozott figyelemmel kíséri ezt az egész folyamatot, ami ötvenhat körül kibontakozik. Az emberek már most emlékhellyé avatták, és sírkertté avatták a 301-es parcellát. Naponta több százan jönnek ki gyermekekkel, családokkal, idősekkel együtt megnézni, hogy mi is folyik itt, és gratulálnak a munkálatokhoz nekünk is. (folyt.)
1989. június 15., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|