|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalásokk (8. rész)
|
Magyarország - jog szerint - ezer esztendő óta a magyar népé. Ezen nem változtat az sem, hogy történelme során a népnek alig volt módja arra, hogy gazdaként, szabad polgárként rendelkezzen saját tulajdonával, bár időről időre megkísérelte, hogy birtokba vegye azt, ami az övé. Történelmi felelősségünk tudatában, és a Magyar Szocialista Munkáspárttal kötött megállapodásunkkal összhangban mi, az Ellenzéki Kerekasztal szervezeteinek küldöttei azért jelentünk meg ma az Országházban, hogy megkezdjük az érdemi tárgyalásokat a politikai hatalmat ténylegesen birtokló Magyar Szocialista Munkáspárt képviselőivel és az általa meghívott más szervezetek delegátusaival. Leszögezzük, hogy a tárgyalások célja a békés átmenet biztosítása a diktatórikus uralmi rendszerből a népakaratot ténylegesen érvényesítő képviseleti demokráciába. A tárgyalások során nem a hatalmon akarunk osztozkodni a hatalom jelenlegi birtokosaival. Nem kívánunk a nép feje fölött, annak megbízása nélkül részesedni a hatalom gyakorlásában. Célunk az, hogy valóban hazánk polgárai dönthessenek és döntsenek is arról, kiket, milyen politikai erőket bíznak meg a hatalom gyakorlásával a választásoktól választásokig terjedő időre. Közel két évszázada, hogy - végső soron - demokratikus szellemű minden magyar progresszív irányzat, a reformellenzéktől a népi mozgalmakig, a radikálisoktól a munkásmozgalmakon át a kereszténydemokráciáig. Útjukat elállhatták előjogokkal, intervenciókkal 1849-től 1956-ig, csalással és erőszakkal. Visszaszoríthatták, de ki nem pusztíthatták őket, mert mindig erőt meríthettek az önigazgatásra vágyakozó népből, s mert tudták, hogy igazuk van, tudták, hogy a demokráciáé a jövő. Mi, a császári, cári, despotikus beavatkozásokkal ismételten földre tiport, Trianon-szabdalta, hitlerista és sztálinista diktatúrák által nyomorított nemzet, hogy egyáltalában megmaradjunk, hogy emberi jogokat, munkát és kenyeret biztosíthassunk minden honpolgárnak, önkormányzatot a nemzetnek, függetlenséget az országnak, meg kell hogy egyezzünk a demokráciába való békés átmenet feltételeiben. Akinek szeme van arra, hogy lásson, értelme van arra, hogy ítéljen, annak fel kell ismernie, hogy nemcsak a jövő a demokráciáé, hanem már a jelen is. (folyt.köv.)
1989. június 13., kedd 18:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|