|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Kohl - pohárköszöntő (2.rész)
|
Kohl emlékeztett arra, hogy idén lesz ötven esztendeje a második világháború kirobbantásának, a Lengyelország elleni agressziónak. Ezt a támadást - mondotta a német-szovjet meg nem támadási szerződésre, illetőleg az úgynevezett tikos záradékra utalva - egy szégyenletes paktum előzte meg, amellyel immáron negyedszer osztották fel az országot. Mi németek tudatában vagyunk annak, hogy német kezek a németség nevében mennyi halált osztogattak, mennyi pusztulást, szenvedést és nyomorúságot okoztak, és hogy ezt a háborút valamivel később rázúdították a Szovjetunió népeire is - jelentette ki. Megemlítette, hogy sok német is ártatlanul pusztult el, és sokan szörnyű szenvedéseken mentek át, több mint 10 millió elűzött és menekült vesztette el hazáját. A németek együvétartozása a hazájuk és a régi főváros, Berlin megosztottsága ellenére is töretlen. A németek nyílt sebnek érzik ezt a változatlan megosztottságot - mondotta. Kohl, felidézve a most negyvenéves NSZK alaptörvényét, kifejtette, hogy ebben az alkotmányban a nép kinyilvánította az önrendelkezésre és az egység elérésére irányuló akaratát, azt, hogy az egyszer majd egyesült Európa egyenjogú tagjaként szolgálhassa a világbékét. A kancellár ismét hitet tett a NATO és az Európai Közösség (EK) értékei mellett, hangoztatva, hogy az NSZK nem adja fel az irántuk való kötelezettségeit. Ugyanakkor azt is tisztázta, hogy az EK-t nem tekinti azonosnak egész Európával, s ezért különös elkötelezettséggel munkálkodik az európai biztonság és együttműködés megszilárdításán. Hazája céljaként olyan tartós, szilárd és igazságos európai békerendszert vázolt fel, amelyben szavatolt a szabadság, az emberi jogok, a népek önrendelkezése, felszámolják a mesterséges megosztottságokat, lerombolják az olyan visszataszító jelképeket, mint amilyen a berlini fal, s amelyben ismét megtestesülhet egész Európa történelmi, kulturális és emberi egységében. A bécsi utóértekezlet záródokumentuma új utakat jelölt ki az emberi jogok, a szabad mozgás és a kisebbségek védelme tekintetében. Az NSZK ehhez az összeurópai folyamathoz kíván hozzájárulni azzal, hogy elmélyíti jószomszédi kapcsolatait keleti és délkeleti szomszédaival. Ebben központi szerepet tölt be a Szovjetunióhoz fűződő visszony, s a jó nyugatnémet-szovjet kapcsolatok központi jelentőségűek általánosságban is a kelet-nyugati viszony szempontjából - mondotta. (folyt.)
1989. június 12., hétfő 20:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|