|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal megállapodása az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséről (4. rész) (OS)
|
A nyitó plenáris ülésre 1989. június 13-án (kedd) az Országház Vadásztermében kerül sor. A teljes ülésen az Országgyűlés elnöke elnököl. A három tárgyalófél képviselőjének azonos időtartamú felszólalási lehetőséget biztosít. A plenáris nyitó ülésen a tárgyalófelek szándéknyilatkozatot tesznek. A továbbiakban munkabizottságokat hoznak létre. b/ A megállapodásokat a napirendre tűzött témák szerint kialakított munkabizottságok készítik elő. A bizottsági munkára a plenáris ülésekre vonatkozó elvek értelemszerűen alkalmazandók. Az egyes munkabizottságok - szakértők bevonásával - albizottságokat is létrehozhatnak. c/ A jogszabályok tervezeteinek előkészítése a kormányzati szervek bevonásával történik. A politikai egyeztető tárgyalások ideje alatt sor kerülhet a tervezetek társadalmi vitájára is. A végleges dokumentumokat a plenáris ülés fogadja el. A munkabizottságok által kidolgozott javaslatok akkor terjeszthetők a teljes ülés elé, ha azokat a tárgyalófelek képviselői kézjegyükkel ellátták. A jóváhagyott okmányt a delegáció vezetői írják alá, s ezt követően gondoskodnak a nyilvánosságra hozatalról. Minden ülésről jegyzőkönyv készül, amely a tárgyalások megszakadása esetén nyilvánosságra hozható. d/ A döntéshozatal a kölcsönös érdekeltség és a konszenzus elvére épül. Ha valamely részletkérdésben véleményeltérés marad fenn és ez az érintett tárgyalófél megítélése szerint nem érinti a megállapodás lényegét, a konszenzus létrejöhet. e/ A plenáris ülések a sajtó számára nyilvánosak. A munkabizottságok azonban zárt ajtók mögött dolgoznak. Biztosítani kell, hogy a közvélemény rendszeres és érdemi tájékoztatást kapjon a tárgyalások menetéről. A tárgyalófelek időről időre közös közleményt adnak a Magyar Távirati Irodának. Különnyilatkozat kiadására csak akkor kerül sor, ha a tárgyalások megszakadnak, illetve ha nem sikerül közös nyilatkozatban megállapodni. Ez azonban nem érinti a felek azon jogát, hogy a napirenden szereplő kérdések tartalmáról nyilatkozzanak. f/ A felek szükségesnek tartják, hogy a tárgyalásokkal összefüggő kiadásokat az állami költségvetés fedezze. Ez tartalmazhatja az ügyiratkezelés, sokszorosítás, postázás, az értekezletek szervezésének költségeit, valamint a munkába bevont szakértők díjazását. Budapest 1989. június 10. (folyt. köv.)
1989. június 11., vasárnap 16:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|