|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Levél minden magyar iskola tantestületének (1. rész) (OS)
|
1989. június 1., csütörtök - Kedves Kollegák A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Országos Választmánya üdvözli Önöket A Pedagógusnap a mai nevetséges jutalmakkal, összesűrűsödött sérelmeinkkel, kiszolgáltatottságunkkal nem ünnep. Hiszen e ,,jutalmak,, csak a bennünket megillető bérmaradványok. Az iskolának nem meghatott szavakra és alamizsnára van szüksége. Tisztességes munkakörülményeket és tisztességes béreket követelünk, és cserébe tisztességes munkát ajánlunk Tudjuk, mert tapasztaljuk: problémáinkat helyettünk senki sem oldja meg. Sem a kormány, mely évtizedek óta semmibe veszi az oktatás érdekeit, sem a tanácsok, és az államosított Pedagógus Szakszervezet sem. Sokan közülünk a kivárást választják, helyzetünket ezzel is akaratlanul tovább rontva. Mindennapjainkban fásultság és csodavárás hangulata keveredik. Csak akkkor találunk kiutat, ha megmutatjuk valódi erőnket és megkeressük igazi szövetségeseinket. Erre csak egy erős és határozottan politizáló szakszervezet képes. A megújuló minisztérium is csak akkor érhet el eredményeket, ha egy öntudatos és szervezett pedagógus társadalom áll mögé. A PDSZ megalakulása óta ennek az erőnek a kifejezésére törekszik. Szakszervezetünkben mindenki gyakorló pedagógus, nem vagyunk hivatal, és nem kívánunk apparátussá válni. Nem akarunk mások helyett dönteni Úgy gondoljuk, a szakszervezet igazi erejét a határozott csoportok adják. A Választmány feladata nem a döntés, hanem a döntések előkészítése, az információáramlás biztosítása, fellépés országos ügyekben. Ezért szerveződünk horizontálisan. Alapvető elvünk a szolidaritás Működésünk az Alkotmány 4. paragrafusa (3) bekezdése és a Munka Törvénykönyve szakszervezeti fejezete alapján legális. Hivatalos bejegyzésünk megtörtént. Nem tudunk, de nem is akarunk üdültetni, segélyeket osztani (hiszen ez munkáltatói feladat). Viszont társadalmasított, autonóm iskolát akarunk, mely csak önmagának és a ,,mergendelőnek,, - a szülőnek - tartozik beszámolással. Maradványelv helyett törvényt akarunk, mely évről-évre a költségvetés társadalmilag meghatározott hányadát biztosítja az oktatásnak Csak így derül ki, mennyit ér az iskola, a diák, a pedagógus a nemzetnek. Viták sorozatában alakítottuk ki oktatáspolitikai koncepciónkat, határozott elképzelésünk van az iskola jövőjéről. Ahhoz, hogy erőnk is legyen, közel kétezer fős tagságunk kevés. Tudjuk, sokan egyetértenek törekvéseinkkel, de azok nem valósulhatnak meg az egyetértők aktív közreműködése nélkül. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 16:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|