|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
A Történelmi Igazságtétel Bizottság nyilatkozata (1. rész) (OS)
|
1989. május 11., csütörtök - A TIB elismeréssel nyugtázza a kormány azon intézkedéseit, amelyek a politikai okból kivégzettek hozzátartozóinak a kegyeleti jog gyakorlását biztosítják. A kihantolt Nagy Imre és négy társa újratemetését, egyidejűleg a forradalom többi kivégzett áldozatának ünnepélyes gyászszertartását június 16-án megrendezzük, ugyanakkor lerakjuk egy leendő emlékmű alapkövét. Nem lehetünk azonban elégedettek a következők miatt. A kormány jogászokból és történészekből bizottságot hozott létre a koncepciós perek felülbírálatára. A bizottság személyi összetétele ellen mind a TIB, mind számos szakmai és társadalmi szervezet tiltakozott, a kormány a tiltakozásokat figyelmen kívül hagyta. A bizottság legtöbb tagját politikai és szakmai szempontból alkalmatlannak tartjuk a tisztségre, akiktől nem várható a tények feltárása, különböző felelősségek elkendőzése nélkül. Nem tisztázott, hogy az a bizottság miféle hatáskörrel fog rendelkezni. A dr. Szijártó Károly legfőbb ügyész által vezetett 5 főnyi ügyészi csoport kapta a feladatot, hogy Nagy Imre és társai ügyének iratait bírálja felül és döntsön a törvényességi óvás kérdésében. A Legfőbb Ügyészséget személyi okokból alkalmatlannak tartjuk a törvényességi óvás előterjesztésére, indokolt lenne, hogy az óvás előterjesztésére ugyancsak hatáskörrel rendelkező Legfelsőbb Bíróság elnöke terjesszen elő óvást az ügyben. Dr. Szijártó Károly legfőbb ügyész 1981. november 15-én, a Népszabadságban Szabó László újságíróval készített interjúban ,,Szigorúan a törvényes előírások szerint,, lefolytatott eljárásnak minősítette ,,az árulóvá lett Nagy Imre és társai bűnügyében,, a nyomozóhatóságok munkáját. Dr. Szijártó Károly az 1950-es évek közepén a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának tagjaként politikai ügyekben ítélkezett. Amikor a Pozsgay Imre államminiszter által vezetett Történész Bizottság a forradalmat ,,népfelkelésnek,, minősítette, akkor a Legfőbb Ügyészség Pártbizottsága levélben tiltakozott ez ellen az állásfoglalás ellen. Tarthatatlan, hogy olyan ügyészek foglaljanak állást az ügyek felülvizsgálata kérdésében, akik korábban ilyen ügyekben szerepet játszottak, vagy a közelmúltban is hitet tettek a forradalom eseményeinek az ítéletekben rögzített értékelése mellett. A legfőbb ügyész a televízióban csupán Nagy Imre és 7 társa ügyéről beszélt. Követeljük, hogy Nagy Imréék ügyével együtt vizsgálják felül a velük együtt vád alá helyezett Szilágyi József és Losonczy Géza ügyét, továbbá az elkülönítve tárgyalt Tánczos Gábor, Haraszti Sándor és Fazekas György ügyét is. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 17:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|