|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Nemzetközi sajtókonferencia a Központi Bizottság hétfői üléséről (1. rész)
|
1989. május 9., kedd - Miért nem érdemeinek elismerésével mentették fel Kádár Jánost? Átkerül-e a hatalmi központ az MSZMP-től a kormányhoz? Fenyeget-e a pártszakadás veszélye? - Többek között ezek a kérdések hangzottak el az MSZMP KB székházában kedden délután rendezett nemzetközi sajtókonferencián, amelynek témája a Központi Bizottság hétfői ülése volt.
Először Fejti György, a Központi Bizottság titkára ismertette az ülésen folytatott viták tapasztalatait, a nyilvánosságra hozott dokumentumokat. Ezután Kovács Jenő, a KB újonnan kinevezett osztályvezetője adott tájékoztatást a párt életével összefüggő, a KB-ülésen napirendre került témákról. Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője ezután az újságíróknak adta át a szót. A legtöbb kérdés Kádár János egészségi állapotával, pártelnöki és KB-tagsági funkciójából való felmentésével foglalkozott. Fejti György hangsúlyozta, hogy a testület döntését nem politikai okok motiválták. A Központi Bizottság nyílt levélben fejezte ki nagyrabecsülését, tiszteletét a magyar közélet és politika nagy formátumú személyiségének munkájáért. A felmentés oka kizárólag Kádár János erősen megromlott egészségi állapota, s a döntés előtt Grósz Károly személyes konzultációt folytatott vele erről a kényszerű megoldásról. Kádár János - miként politikai pályafutása során már többször - saját sorsának alakulásával kapcsolatban ezúttal is azt tartotta szem előtt, hogy a Központi Bizottság befolyásolástól mentesen, a párt és az ország érdekeit elsődlegesenek tekintve hozza meg döntését. Az újságírók újra és újra visszatértek a témára, konkrét válaszokat kértek a betegség jellegéről, arról, hogy a magyar politikust kórházban vagy otthonában ápolják-e, s a Reuter tudósítója még azt is felvetette: nem lett volna-e humánusabb, ha Kádár János élete végéig funkciójában maradhat. Fejti György elmondta: magyar viszonyok között nincs hagyománya annak, hogy a politikusok betegségéről terjedelemes jelentéseket tárjanak a nyilvánosság elé. Biztosította az újságírókat - és rajtuk keresztül a magyar, valamint a nemzetközi közvéleményt -, hogy Kádár Jánost a legkitűnőbb professzorok kezelik, s mindent megtesznek, hogy orvosolják azt a megfordíthatatlannak látszó folyamatot, amelynek oka alapvetően Kádár János idős kora és az életútjával járó sok fizikai megpróbáltatás. (folyt.köv.)
1989. május 9., kedd 20:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|