|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Nagy Imre jog rehabilitálása - 1. folyt.
|
A Párttörténeti Intézet vezetője, Balogh Sándor professzor például kijelentette, hogy Nagy Imre reformkísérletei 1953 és 1955 között - első miniszterelnökségének idején - a szovjet vezetőség ellenállása miatt hiúsultak meg. Hajdú Tibor történész határozottan cáfolta, hogy a nyugati országok bármilyen bajkeverő szerepet is játszottak volna az 1956-os felkelés előtt és alatt. De változik a hivatalos hozzáállás is. 1956 nem ellenforradalom volt, hanem népfelkelés. Nagy Imre és társai, akiket titokban jeltelen sírokban temettek el, június 16-ikán, kivégzésük 31. évfordulóján tisztességgel el lesznek temetve. És a főügyész vizsgálatot indított a Nagy Imre-per ügyében, az összes 1945 és 1962 közötti politikai per felülvizsgálása keretében. Minden feltétele megvan tehát Nagy Imre jogi rehabilitásálásának. De ez vajon azt jelenti, hogy a magyar kommunista párt kész a volt miniszterelnök teljes politikai rehabilitálására? Grósz Károly a múltban azt mondta: ez nem történhet meg, mert Nagy sok politikai hibát követett el. Emellett ez természetesen súlyosan aláásná Kádár Jánostól örökölt uralmának legitimitását. Talán erre gondolva próbálja Grósz elhatárolni magát nemrégen tett kijelentéseivel Kádártól. Másrészt Nagy Imre lánya, Nagy Erzsébet azt mondja: nem akarja, hogy a mostani kormány rehabilitálja apját, ezt inkább egy új alkotmányos államtól szeretné. Az áldozatok sok rokona egyetért vele. De könnyen elkerülhetetlenné válik Nagy Imre rehabilitálása az egyre jobban előtérbe kerülő reformkommunisták számára. (folyt.)
1989. május 8., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|