|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott az MSZBT Országos Elnöksége (2. rész)
|
- Zavartalanok, jól fejlődnek a magyar-szovjet politikai kapcsolatok - jelentette ki Iványi Pál, majd rámutatott: magyar részről nagyra értékeljük, hogy a Szovjetunió az elmúlt időszakban újabb gyakorlati intézkedéseket tett a területén élő magyar nemzeti kisebbség helyzetének javítására. Megvan a remény arra, hogy ezeket a közeljövőben további hasonló intézkedések követik. Partnerünk jelezte készségét a határ menti területek gazdálkodó szervezetei és intézményei közötti együttműködés fejlesztésére, az emberi kapcsolatok ezzel összefüggő bővítésére. A továbbiakban utalt arra, hogy a Szovjetunió több mint négy évtizede legnagyobb külgazdasági partnerünk. Pótolhatatlan beszerzési forrása volt és marad a magyar gazdaság számára szükséges energiahordozóknak és nyersanyagoknak. Számos magyar ipari objektum létesítésében vett részt gépek, berendezések szállításával, szellemi-műszaki szolgáltatásokkal. A Szovjetunió a legnagyobb vásárlója feldolgozóipari és élelmiszergazdasági termékeinknek. A gépipari termékek jelentős hányada kerül a Szovjetunióba. A Központi Bizottság titkára elmondta: a magyar-szovjet áruforgalom csökkenése, KGST-kereskedelmünk növekedésének megtorpanása is jelzi, hogy a tagországok belső gazdasági problémái mellett a korszerűtlen együttműködési mechanizmus is gerjesztője a nem kívánatos dezintegrációs jelenségeknek és folyamatoknak. Az együttműködési mechanizmusból eredő fékező hatás mérséklése, ellensúlyozása érdekében magyar részről már hosszabb ideje szorgalmazzuk az önálló vállalatok együttműködésére épülő mikrointegrációs kapcsolatok fejlesztését. A továbbiakban az új vállalati együttműködési formák elterjedéséről, eredményeiről szólva megállapította: több mint 250 magyar szervezet alakított ki közvetlen kapcsolatot szovjet partnerekkel; együttműködés jött létre számos szovjet tagköztársasággal; 13 vegyesvállalat működik, s a közeljövőben várhatóan további közös cégek kezdik meg tevékenységüket. Hozzátette: összességében azonban az új együttműködési formák még nem képviselnek számottevő volument, arányuk a teljes magyar-szovj et áruforgalmon belül alig éri el az 1 százalékot. Rámutatott: minden korábbinál sürgetőbben vetődik fel a szocialista gazdasági integráció, az együttműködési mechanizmus gyökeres átalakításának igénye. Az együttműködésben nagyságrendileg nagyobb teret kell biztosítani a vállalatoknak, az áru- és pénzviszonyok érvényesülésének. Az 1991-95. évi együttműködés már ennek az elvnek a figyelembe vételével alakul ki. (folyt.köv.)
1989. április 7., péntek 17:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|