Rendszerváltás és az MTI

	Japán-magyar gazdasági vegyesbizottság - Melega (1.rész)
Trom András, az MTI tudósítója jelenti: Tokió, 1989. március 8. szerda (MTI-TUD) - Jegyzőkönyv aláírásával ért véget szerdán Tokióban a japán-magyar kormányközi gazdasági vegyesbizottság kétnapos ülése. A magyar küldöttséget vezető dr. Melega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettes elutazása előtt összegezte tapasztalatait az MTI tudósítójának. A vegyesbizottság hatodik ülésére három és fél év után került sor újra. Időközben a távol-keleti ország hazánk számára meghatározó fontosságú partnerré vált pénzügyi és hitelkapcsolatainkban, ugyanakkor rendkívül dinamikusan fejlődött az elmúlt években a kereskedelem is a két ország között. Hazánk kivitele a legutóbbi vegyesbizottsági ülés óta a négyszeresére nőtt, kiegyensúlyozottá téve a korábban jelentős japán aktívumot mutató forgalmat. Az együttműködésben azonban nagyon sok a kiaknázatlan, új formákat magában foglaló lehetőség. Éppen ezért - mint a miniszterhelyettes elmondta - a tárgyalásokon az elsődleges cél az volt, hogy a japán kormányzatot és néhány vezető vállalatot, illetve pénzügyi szervet tájékoztassanak a magyar reformfolyamatról. Tapasztalható volt, hogy a hazai fejleményeket nagy érdeklődéssel és figyelemmel kísérik. Úgy vélik, hogy hazánk helyes utat választ, amikor a gazdaság hatékonyságának az érdekében a piac elemeire fokozottan kíván támaszkodni. Értékelik a reformfolyamat gyors ütemét, ugyanakkor a tárgyalópartnerek mindenhol hangsúlyozták, hogy a stabilitás szempontja legalább ilyen fontos. A küldöttség kiemelt fontosságot tulajdonított annak, hogy megfelelő tájékoztatást adjon a legutóbb megalkotott törvényekről, mindenekelőtt a külföldiek magyarországi beruházásaira vonatkozó törvényről, és felhívta a figyelmet azokra a lehetőségekre, amelyek ebből a japán ipar számára adódnak. A kedvezően alakuló gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok ugyanis nem feledtethetik azt a tényt, hogy Japán részesedése hazánk Nyugatról származó importjából csak 3 százalék, szemben például az NSZK 30 százalékos piaci részesedésével. Ez messze nincs arányban a két tőkés ország gazdasági teljesítőképességével, versenyképességével és üzleti aktívitásával, de nem magyarázható a földrajzi távolsággal sem. Erre nyomatékkal hívta fel a miniszterhelyettes tárgyalópartnerei figyelmét. (folyt.) 1989. március 8., szerda 18:21
Vissza »

	További lehetőségek a japán-magyar kapcsolatokban (2.rész)
A japán kormány képviselői nagy érdeklődéssel hallgatták a magyar érvelést, amiből kiderült: az NSZK magas részesedése hazánk importjából nagyrészt arra vezethető vissza, hogy a német ipar a század eleje óta meg tudta alapozni a jelenlétét a magyar piacon - a második világháború előtt gyakran saját tulajdonban levő vállalatok útján, és a saját maga által kifejlesztett technikát, technológiát egyúttal el is terjesztette hazánkban. Ezekkel a hagyományokkal ugyanakkor a japán vállalatok nem rendelkeznek. A mostani törvények viszont éppen ehhez adják meg a lehetőséget, amennyiben a magyar piacra nagyobb mértékben be akarnak hatolni a távol-keleti ország vállalatai, ezeket az együttműködési formákat hasznosítva. A tőkebefektetések iránt a tárgyalófelek nagy érdeklődést tanúsítottak - folytatta a miniszterhelyettes. Ez az érdeklődés egyelőre az információkérés stádiumban van, éppen ezért ezeket az információkat a japán vállalatok minél szélesebb köréhez el kell juttatni, ugyanis az nem elég, ha a kormányzati szervek tárgyalnak erről. Jó alkalmat nyújt ehhez Japán-Magyar Gazdasági Klub áprilisi tokiói ülése, és nagyon sok múlik az érdekképviseleti szerveken, a gazdasági kamarán és magukon a vállalatokon. Ez utóbbiaknak kell ugyanis a megfelelő javaslatokat sürgősen kidolgozniuk, hogy felkeltsék a japán vállalatok érdeklődését - hangsúlyozta a miniszterhelyettes. A megbeszélésekre és az információcserére nemcsak a vegyesbizottság keretében volt lehetőség. Melega Tibort fogadta Makino Takamori külügyi államtitkár, Kurijama Takakazu külügyminiszter-helyettes. Ezen kívül találkozott a szocialista országokkal és a Szovjetunióval folytatott kereskedelmet összefogó társaság, a SZOTOBO elnökével, Jahiro Tosikunival, aki egyben a Keidanren, a japán gyáriparosok szövetségének az alelnöke. Tárgyalt továbbá a Japán Export-Import Bank vezetőivel, akik kijelentették, hogy a bank kész támogatni japán vállalatok magyarországi beruházásait. Ez kedvező hatással lehet a japán működő tőke beáramlására hazánkba - állapította meg japán partnereivel összhangban Melega Tibor. (folyt.) 1989. március 8., szerda 18:24
Vissza »

	További lehetőségek a japán-magyar kapcsolatokban (3.rész)
Japánnal kereskedelempolitikai kapcsolataink problémamentesek, jók - hangsúlyozta a továbbiakban a miniszterhelyettes. A magyar export nem ütközik diszkriminatív természetű akadályokba, sőt, a legnagyobb kedvezményes elbánáson túlmenően preferenciális vámokat alkalmaznak a magyar export egy részére. Az erre vonatkozó korábbi döntésével a japán kormány kifejezésre juttatta azt a szándékát, hogy erősíti gazdasági kapcsolatait hazánkkal. A 120 millió dolláros magyar export azonban még nagyon messze van a lehetőségektől, különösen, ha számításba vesszük, hogy Japán például ma már a világ legnagyobb fogyasztásicikk-importőre. Ezen a piacon rendkívül gyorsan változnak az igények és a kereslet az ígényesebb, drágább termékek irányába tolódott el. A világon azonban sehol nem olyan nagy úr a fogyasztó, mint Japánban. Ez egyúttal azt jelenti, hogy rendkívüli minőségi követelménnyel lép fel és szállítási fegyelmet követel a megrendelő. A tudósító kérdésére Melega Tibor azt is elmondta, hogy a tárgyalások során a Suzuki gépkocsi-együttműködés kérdése nem vetődött fel. Konkrét beruházásokról sem esett szó, az azonban említésre került, hogy a Rába gyár korszerűsíteni akarja motorgyártását, amelynek érdekében egyebek között japán céggel is tárgyal. Elvi szinten vetődött fel a japán cégek kapcsolódási lehetősége az 1995-ös világkiállításhoz is, hiszen nincs még döntés az 1995-ös Bécs-Budapest Expo megrendezéséről. Amennyiben azonban hazánknak ítélik meg a rendezés jogát és azzal élni is kívánunk, az számos olyan infrastrukturális beruházást feltételez, amely a japán cégek érdeklődésére is számot tarthat - fejezte be az MTI tudósítójának adott nyilatkozatát dr. Melega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettes.+++ 1989. március 8., szerda 18:28
Vissza » A hírhez kapcsolódik »