 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Március 15. ünneplése Romániában
"Az agyagfalvi ünnepséget megelőzte néhány helyi jellegű
megemlékezés. Kiderült, hogy udvarhelyen éppúgy mint
Székelyszentmihályon olyan honvéd síremlékek maradtak fent titokban,
rejtetten, amelyek ritkaságszámba mennek és rejtettségük révén
túlélték mind az egykori, mind pedig a mai abszolutizmusokat. A
megyében zajló megemlékezéseket a Magyar Demokrata Szövevtség és az
udvarhelyi független és igen olvasott kiadvány: a Szabadság hirdette
meg és koordinálta.
Zöld színű, három: magyar- román- és német nyelvű röpcédulát
jelentett meg a lap, mely tartalmazza e nap székelyföldi krónikáját
éppúgy, mint egy megbékélést sürgető felhívást. Jellemző, bár sokak
által pusztába kiáltó vágynak tűnik ez a szándék, és a megbékélés
reménye. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőséges Vatra
Romanaesca provokációkat hírdetett meg erre a napra - például
Szatmáron, de egyebütt is. Igaz: bizonyosan sokakat meglepett
errefelé a magyarság gyors magára találása. A mai ünnep is beszédes
példája volt ennek a gyors átalakulásnak. A Talpra magyar, a
piros-fehér-zöld és a 12 pont, a magyar Himnusz - tehát a nemzeti
szímbólumok jelenléte mindenütt különös hangsúlyt kapott, és újra
bebizonyosodott az, hogy természetes tartozékai ezek a közösségi
létnek. "
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés (34. rész)
|
Az Országgyűlés keddi munkanapjának eseményei dióhéjban:
Az Országgyűlés kedden folytatta az 1988. december 20-án
megkezdett ülésszak munkáját. Az Országgyűlés keddi munkanapját
megnyitó Stadinger István Ház-elnök megválasztása alkalmából
üdvözölte a közlekedési, hírközlési és építésügyi tárca vezetőjét,
Derzsi András minisztert. Ezután tudomásul vették, illetve
igagzolták - a Nagy László képviselő elhalálozása miatt megüresedett
helyre - Tóth István képviselői megbizatását.
Ezután Pesta László ismertette a december 22-én berekesztett
ülésszak óta érkezett új interpellációkat és kérdéseket.
Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter tartotta meg az
Alkotmány módosításáról, a gyülekezési, illetve az egyesülési jogról
szóló törvényjavaslatokkal kapcsolatos expozéját.
Az Alkotmánymódosítással összefüggő vitában felszólalt:
Bölcsey György (Budapest, 63. vk.), a jogi, igazgatási és
igazságügyi bizottság titkára, a téma bizottsági előadója és
Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.).
Ezután Kulcsár Kálmán válaszolt a képviselők észrevételeire.
Határozathozatal következett: az Országgyűlés elnöke először a
Legfelsőbb Bíróság elnökének interpellálhatóságára vonatkozó
miniszteri indítványt terjesztette szavazásra. A javaslat nem kapta
meg a szükséges minősített többséget, vagyis a képviselők
fenntartották azt az alkotmányos helyzetet, hogy a Legfelsőbb
Bíróság elnökéhez továbbra is lehet interpellációt intézni. Az
Alkotmánymódosítási javaslatot az Országgyűlés 345 szavazattal
elfogadta.
Az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslat
együttes vitájában felszólalt:
Huszár István (országos lista);
Puja Frigyes (Békés m., 8. vk.);
Tóth Antal (Bács-Kiskun m., 16. vk.);
Kardosné Török Ibolya (Csongrád m., 14. vk.);
Balla Éva (Budapest, 46. vk.);
Berecz János (Szabolcs-Szatmár m., 6. vk.);
dr. Király Ferenc (Szolnok m., 5. vk.);
Géczi István (Budapest, 49. vk.);
Szentágothai János (országos lista);
Alberth Béláné (Hajdú-Bihar m., 8. vk.);
Dr. Séra János (Komárom m., 10. vk.);
László Béla (Szabolcs-Szatmár m., 14. vk.);
(folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 18:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|