 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Domokos Gézához
"Aggodalommal tölt el bennünket a romániai helyzet alakulása.
Hasonlóan más pártállású honfitársainkhoz, mi szocialisták is
lelkesen üdvözöltük a diktatúra bukását, a demokratizálás
elindulását és nagy reményeket fűztünk a romániai forradalomban
vérrel is megpecsételt magyar-román együttműködés igazi nemzetek
közötti megbékélést ígérő kibontakozásához.
Nagyon örültünk annak, hogy a forradalomban felszított
érzelmeket a romániai magyarság többsége nem hagyta elfajulni;
józanul igyekezett megtervezni a szebb jövőt, amelyben nem kívántok
teret hagyni semmilyen gyűlölködésnek. Mi, magyar szocialisták,
érdekeltek vagyunk a Romániában élő magyarság szabadságjogaiban, a
demokratikus szocializmus ottani újjászületésében. "
SZER, Magyar híradó:
Közvéleménykutatás
"Szegény ember
vízzel főz. Íme itt az újabb, de sajnos ismét egy szerény létszámú,
ezres mintájú közvéleménykutatás eredménye. Igaz: a Magyar Rádió
tegnapi adásában még ezt is sikerült homályosan, némi csúsztatással
közzétenni. A legfontosabb adatok: a választók 23,1 százaléka a
szabaddemokratákra, 21,5 százaléka a Magyar Demokrata Fórumra és
17,4 százaéka a kisgazdákra voksolna - hogy csak a legerősebb
pártokról beszéljünk. A felmérést Kasza László elemzi:
- Mint gyakran, most is legalább annyira érdekes hogy mi nem
szerepel a listán, mint az, ami rajta van. Így feltűnik, hogy
hiányzik a parlamentbe jutás esélyével rendelkező pártok sorából két
MSZMP-utódpárt: az Agrárszövetség és a Hazafias Választási Koalíció.
Ugyanígy nem történik említés a harmadik utat kereső Magyar
Néppártról.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Az utolsó bolsevik
|
------------------
München, 1990. március 13. (SZER, Világhíradó) - Kéry Tamás
jelentkezik New Yorkból. Történetének főszereplője: Fidel Castro,
aki méltán pályázhat az utolsó bolsevik megtisztelő címére.
- Most, hogy már a szovjet sajtóban is jelennek meg gúnyos,
keserű írások szigetparadicsomáról, az utolsó bolsevik - ahogyan itt
ma sokan Castrót nevezik - új akcióval vállalja fel a nevet is, meg
a jellemzést is. Méghozzá azzal, hogy letartóztattatta az ország 8
vezető emberjogi aktivistáját azzal a váddal, hogy egy amerikai
invázió számára készítik elő a talajt. Mi több: a múltbeli
gyakorlattal szemben ezúttal a vádakat is, meg a letartóztatásokat
is nyomban közölte a hivatalos kubai sajtó - ezzel is jelezve, hogy
a belső leszámolásnak egy újabb fejezete veszi kezdetét. Hiszen a
letartáztattakat nemes egyszerűséggel csakis ellenforradalmárokként
említik, holott azok az egyik kubai emberi jogi szervezetnek a
tagjai.
A hivatalos kubai nyilatkozat szerint "Kuba nem hagyhat
büntetlenül olyan tevékenységet, amelynek az igazi célja a
forradalom vívmányainak az aláásása, és a jenki támadás útjának a
megnyitása."
A küszöbön álló amerikai invázióról terjesztett kubai hírözön
után az új letartáztatási hullám talán nem tűnik meglepőnek. Ami
viszont különösen felhívja magára a figyelmet: a lecsapásra alig egy
héttel azután került sor, hogy az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága
Genfben 19:12 szavazatarányban adott kifejezést mélységes
aggodalmának, mégpedig amiatt, hogy a kubai kormány változatlanul
megtorlást alkalmaz azokkal szemben, akik egy évvel korábban az
ENSZ-bizottság előtt tettek tanúvallomást. A határozat ezért is
szögezte le: továbbra is napirendjén kívánja tartani a kubai emberi
jogi helyzet vizsgálatát. (folyt.)
1990. március 13., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|