|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyers Rezső levele Domokos Gézához
"Aggodalommal tölt el bennünket a romániai helyzet alakulása.
Hasonlóan más pártállású honfitársainkhoz, mi szocialisták is
lelkesen üdvözöltük a diktatúra bukását, a demokratizálás
elindulását és nagy reményeket fűztünk a romániai forradalomban
vérrel is megpecsételt magyar-román együttműködés igazi nemzetek
közötti megbékélést ígérő kibontakozásához.
Nagyon örültünk annak, hogy a forradalomban felszított
érzelmeket a romániai magyarság többsége nem hagyta elfajulni;
józanul igyekezett megtervezni a szebb jövőt, amelyben nem kívántok
teret hagyni semmilyen gyűlölködésnek. Mi, magyar szocialisták,
érdekeltek vagyunk a Romániában élő magyarság szabadságjogaiban, a
demokratikus szocializmus ottani újjászületésében. "
SZER, Magyar híradó:
Közvéleménykutatás
"Szegény ember
vízzel főz. Íme itt az újabb, de sajnos ismét egy szerény létszámú,
ezres mintájú közvéleménykutatás eredménye. Igaz: a Magyar Rádió
tegnapi adásában még ezt is sikerült homályosan, némi csúsztatással
közzétenni. A legfontosabb adatok: a választók 23,1 százaléka a
szabaddemokratákra, 21,5 százaléka a Magyar Demokrata Fórumra és
17,4 százaéka a kisgazdákra voksolna - hogy csak a legerősebb
pártokról beszéljünk. A felmérést Kasza László elemzi:
- Mint gyakran, most is legalább annyira érdekes hogy mi nem
szerepel a listán, mint az, ami rajta van. Így feltűnik, hogy
hiányzik a parlamentbe jutás esélyével rendelkező pártok sorából két
MSZMP-utódpárt: az Agrárszövetség és a Hazafias Választási Koalíció.
Ugyanígy nem történik említés a harmadik utat kereső Magyar
Néppártról.
"
|
|
|
|
|
|
|
Leértékelik-e a dinárt? (1.rész)
|
Belgrád 1990. március 13. kedd (MTI-Panoráma) - A január
1-jével bevezetett, ki tudja hányadik jugoszláv gazdasági reform,
két és fél hónappal a megkezdése után, úgy tűnik, hogy közelebb áll
a bukáshoz, mint a sokak által még mindig remélt sikeréhez -
vélekednek neves közgazdászok és más szakemberek.
A reform elsősorban azt tűzte ki célul, hogy ,,sokkterápiával,, megállítja a tavaly 2665 százalékos pénzromlást. Ezért a nemzeti valutát, a dinárt ezerszeresen denominálták, hivatalos árfolyamát a nyugatnémet márkáéhoz kapcsolták (1 NSZK-márka azóta 7 dinárba kerül). Fél évre befagyasztották a béreket és a fizetéseket, a valutaárfolyamot, a kiskereskedelmi termékek és a szolgáltatások 80 százalékának az árát, restrikciós pénzügyi politikát hírdettek meg, messzemenően liberalizálták az importot. Bejelentették, hogy a kormány mintegy 7 milliárd dollárnyi valutatartalékkal rendelkezik, tehát az ország állampolgárai a hivatalos árfolyamon szabadon vásárolhatnak a bankokban bármilyen devizát.
Első pozitív hatásként megszűnt a külföldi valuták feketepiaca, s egyre többen váltottak be márkát, dollárt, frankot stb. dinárra. Csakhamar jöttek azonban a ,,meglepetések,,. Az év első két hónapjában 27,2 százalék volt az infláció, s a pénzromlás éves viszonylatban február végén megközelítette a 3100 százalékost. Az árak a múlt évihez hasonló lendülettel emelkedtek, bár a kormány szinte naponta adott ki jelentést az árcsökkenésekről. Februárban az élelmiszerek átlag 48,3, a ruhanemű és a lábbeli 16,7, a háztartási cikkek 10,8 százalékkal drágultak meg.
Az árubehozatal értéke január-februárban 500 millió dollárral meghaladta a kivitelét. Göröngyösnek igérkezik a piacgazdálkodásra történő á ttérés útja. Az ipari termelés egyelőre nem emelkedik. A veszteséges vállalatok száma több mint 2700, s ezek 1,1 millió dolgozót foglalkoztatnak. Januárban csupán 122 gyár és üzem ellen indult meg a csődeljárás, de ez is körülbelül 65 ezer munkást érint.
Hogyan tovább? Míg a reform egyik tartópillére a ráfizetéses vállalatok átszervezése vagy bezárása, a munkanélküliek száma így is meghaladja az 1,1 milliót. A gondokat tetézi a Szlovénia ellen három hónapja tartó szerb gazdasági bojkott. Ez ugyan ellentétes a jugoszláv alkotmánnyal, de a szövetségi kormány eddig semmit sem tudott tenni ellene. Csak az országos kereskedelmi felügyelőség főigazgatóját váltotta le, amiért az utasítások ellenére sem végeztette el a szükséges ellenőrző munkát. A két tagköztársaság közötti vita és feszültség óriási károkat okoz az egész népgazdaságnak, nem működhet az egységes jugoszláv piac stb. (folyt)
1990. március 13., kedd 13:08
|
Vissza »
|
|
Leértékelik-e a dinárt? (2.rész)
|
Ilyen körülmények között az újságok hasábjain az utóbbi napokban újra meg újra felvetődött az a javaslat, hogy le kell értékelni a konvertibilis dinár árfolyamát, s az NSZK-márkához viszonyítva nem egy a hét, hanem egy a tizenkettő arányban kell megállapítani. Egyáltalán: a közvélemény egyre erélyesebben követel bizonyos korrekciókat, köztük elsősorban a bérstop feloldását.
Ante Markovics kormánya azonban egyelőre szilárdan kitart eredeti programja mellett. Darko Marin tájékoztatási miniszter a minap kijelentette: ,,a szövetségi kormány ezúttal is hangsúlyozza, hogy a gazdasági reform és az inflációellenes intézkedések tartóoszlopa a dinár árfolyamának rögzítése, a keresetek és az infrastruktúra árának a befagyasztása, s ezeken semmit sem változtat. Ha majd a dinár eléggé megerősödik, ismét be lehet vezetni a lebegő árfolyamot, értékét a szigorú pénzpolitikai intézkedések keretében meghatározva. A személyi jövedelmeket a kormány a kollektív szerződésekre, az árakat pedig a piaci kritériumokra bízza,,.
A Markovics-kormány egyébként a március-áprilist tartja a reform első, a június-júliust a második, az október-novembert pedig a harmadik ,,kritikus időszakának,,. Úgy ítéli meg, hogy ezek ,,elsöprik a fennmaradásra képtelen vállalatokat, az újakat, egészségeseket és korszerűeket pedig kiemelik,,.
Az árfolyamkorrekciót sürgetők egyike a zágrábi Vjesnik szakírója. Szerinte a márkának a dinárhoz viszonyított arányát 1:7 helyett inkább 1:10 arányban kellett volna megszabni, hogy az egész reform ezáltal megfelelő garanciát kapjon. A neves közgazdász felveti a kérdést: vajon nem kellene-e minél előbb, tehát még július 1-je előtt leértékelni a dinárt, hogy íly módon kijavítsák a január 1-jével életbe lépett csomagterv egyik (vagy egyetlen) hibáját?
Kétségtelen tény, hogy a jelenlegi ellentmondásokkal és feszültségekkel terhes jugoszláv politikai, gazdasági, társadalmi helyzetben az Ante Markovics vezette szövetségi kormány reformprogramjának eredményes végrehajtása az egész ország számára a kérdések-kérdése. +++
Márkus Gyula (Belgrád) MTI-Panoráma
1990. március 13., kedd 13:12
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|