|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
Csak tarifaemeléssel - Tanácskozás a Posta átszervezéséről (1.
rész)
|
1990. június 15., péntek - A folyamatban lévő gazdasági
átalakulás még a korábbihoz képest is jelentősen tovább élezte a
távközlési infrastruktúra hazai hiányát. Napjainkra az is
bebizonyosodott, hogy a szükséges fejlesztések az úgynevezett
mozgósított erő forrásokkal - lakossági pénzek, állami támogatás,
hitel - már nem finanszírozhatók, tehát külső tőkére - a hazai
tőkehiány miatt részben külföldi tőkére - van szükség, hangoztatta
Horváth Pál, a Magyar Távközlési Vállalat képviselője egy pénteken
Budapesten rendezett tanácskozáson. Az eszmecserét a Fogyasztók
Országos Tanácsának Szolgáltatási Szakértői Bizottsága kezdeményezte
az egységes Posta szervezeti átalakulását követő helyzet, valamint a
postaforgalmi és távközlési szolgáltatások lakosságot is érintő
problémáinak megvitatására.
A Magyar Posta szervezeti átlakulásával kapcsolatban a továbbiakban rámutattak, hogy az utóbbi egy-két évtizedben, a távközlési technológia robbanásszerű fejlődésével párhuzamosan a posták szervezete is világszerte átalakult. 1992-re egész Nyugat-Európában befejeződik a postaforgalmi és távközlési szolgáltatások szervezetének teljes gazdasági különválasztása. Részben a nemzetközi tapasztalatok hasznosításaként, részben a hazai fejlődés hatására hazánkban is önálló vállalattá szerveződött a posta három fő ágazata: ez év január elején magalakult a Magyar Posta Vállalat, a Magyar Távközlési Vállalat és a Magyar Műsorszóró Vállalat. Közülük a Magyar Távközlési Vállalat egyelőre államigazgatási irányítás alatt áll, de a terv szerint később részvénytársasággá alakul. A részvények eladásából származó pénz ugyanis nélkülözhetetlen a további fejlesztésekhez.
Az utóbbiakról szólva hangsúlyozták: a szervezeti átlakulástól csodák, a felhalmozódott gondok látványosan gyors megoldása természetesen nem várható, mind a lakossági, mind pedig a közületi igények csak hosszabb idő, mintegy 10 év alatt elégíthetők ki. Mivel a jó minőségű, korszerű távközlés hiánya egyik alapvető akadálya a magyar gazdaság hatékony fejlődésének, ezért a kezdeti időszakban a gazdasági szféra igényeinek elsőbbsége lesz. (folyt.köv)
1990. június 15., péntek 15:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|