|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
Jugoszlávia: közvélemény-kutatás Titóról
|
Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti:
Belgrád, 1990. március 12. hétfő (MTI-tud.) - A néhai Tito
elnököt napjainkban a jugoszlávok 48 százaléka egyetlen más
politikushoz sem hasonlítható, 15 százaléka pedig legendás
személyiségnek tartja.
Ezt mutatja egy országos közvélemény-kutatás eredménye, amelyet a Borba című belgrádi napilap hétfői számában ismertetett. A megkérdezettek 48 százaléka jónak és 13 százaléka rossznak ítéli meg Tito külpolitikáját. Belpolitikájáról az emberek 33 százaléka vélekedik pozitívan és 25 százaléka elmarasztalóan.
A legtekintélyesebb jugoszláv napilap szerkesztősége azért szánta rá magát egy átfogó közvélemény-kutatásra, mert az utóbbi egy-két évben mind gyakoribb támadások érik az 1980 májusában elhunyt elnököt, aki 43 évig állt a jugoszláv kommunista párt és 35 évig a jugoszláv állam élén. Kitűnik, hogy a bírálatokkal a megkérdezettek 40 százaléka nem ért egyet, további 10 százaléka pedig időszerűtlennek, megkésettnek tekinti őket.
Érdekes, hogy Horvátországban az ankéton részt vettek 18 százaléka Leninhez, 6 százaléka pedig Gandhihoz hasonlítja Titót.
A Borba végül ezt a következtetést vonja le: ,mértéktartónak kell lenni. Titónak voltak ragyogó és halvány pillanatai, de tevékenységében több volt a fényes, mint a sötét mozzanat,. +++
1990. március 12., hétfő 17:45
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|