|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
Nincs döntés a kamatadó ügyében - Szerdán ül össze ismét az
Alkotmánybíróság (1. rész)
|
1990. március 12., hétfő - Hétfőn a székhelyén -
Esztergomban - megtartotta első nyilvános ülését az
Alkotmánybíróság. Az eseményt országos érdeklődés kísérte, hiszen a
magas bírói testülettől a közvélemény arra várt választ:
összeegyeztethető-e az alkotmánnyal a kamatadó. A döntés végül is
nem született meg: az Alkotmánybíróság többórás tárgyalás, a pro és
kontra érvek meghallgatása után március 14-én, szerdán 16 órára
napolta el a döntést, illetve annak kihirdetésétését.
Az Alkotmánybíróság tagjai rangjuknak megfelelően rendőri biztosítás mellett érkeztek Esztergomba. A kocsikból kilépő bírák a kormányőrség díszsorfala között vonultak be az ülés színhelyére. A zsúfolásig megtelt teremben sötétkék bársonytalárban foglalták el helyüket.
A tárgyalást dr. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnökhelyettese nyitotta meg, majd dr. Ádám Antal, előadóbíró ismertette azoknak az érveit, akik vitatják a kamatadó törvényességét, ezt követően pedig a Pénzügyminisztérium és az Országos Tervhivatal ezzel kapcsolatos állásfoglalását, valamint a felkért független szakéretők megállapításait. Az utóbbiakat előzetesen, írásban is megkapták a törvény megsemmisítésének kezdeményezői.
Dr. Ádám Antal elmondotta, hogy az Alkotmánybíróságtól január óta számos politikai párt, üzem, társadalmi és érdekvédelmi szervezet és ugyanakkor a lakosság is sok tízezer aláírással ellátott beadványban kérte a kamatadó bevezetésének alkotmányellenessé nyilvánítását. A beadványokban megfogalmazott kifogások közül kiemelte, hogy többen azért érezik törvénysértőnek a kamatadót, mert kölcsöntartozás alapján előírt adó ismeretlen a nemzetközi joggyakorlatban és eddig hazánkban sem fordult elő. Többen a szociális biztonsághoz való jog megsértésének tekintik.
Az előterjesztői beszéd után az indítványozók - csakúgy, mint a Pénzügyminisztérium és az Országos Tervhivatal képviselői - lehetőséget kaptak írásbeli előterjesztésük szóbeli kiegészítésre. (folyt.köv.)
1990. március 12., hétfő 19:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|