|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
Újabb meghíusult remények a Közel-Keleten (1.rész)
|
Washington, 1990. március 12. (MTI-Panoróma) - Az amerikai
kormóny vórakozásai szerint mórciusban Washingtonban talólkozott
volna az amerikai, az izraeli és az egyiptomi külügyminiszter, ezt
követően pedig megkezdődtek volna a tárgyalások Izrael és a
palesztinok között. E régen tervezett tárgyalások azonban ma
távolabbinak tűnnek, mint valaha, miközben az amerikai és az izraeli
kormány kölcsönösen a másikat okolja a kudarcért.
Az eredeti terv, hogy induljanak tárgyalások a palesztinok önkormányzatáról a megszállt területeken, Izraeltől származott. Az elgondolást mind Egyiptom, mind az Egyesült Államok felkarolta, abban a reményben, hogy az útat nyithat a szélesebb körű izraeli-arab párbeszéd, a békés rendezés előtt. A terv annál reményteljesebbnek látszott, mivel párhuzamosan megindult a közvetlen, hivatalos és rendszeres dialógus - Tuniszban - az amerikai kormány s a PFSZ között és Washington a jelek szerint sikerrel intette mérsékletre a PFSZ vezetőet.
A valamennyi érintett felet egyesítő tárgyalásokhoz vezető úton azonban - sajátos módon - egyébként pozitívnak tekintett fejlemény jelent új akadályt: az, hogy tömegessé vált a szovjet zsidók kivándorlása Izraelbe. A Likud-párt vezette izraeli kormány azonban az új bevándorlók egy részét - megfelelő adó- és kölcsön-kedvezményekkel - a megszállt területen való letelepedésre ösztönzi, ami heves ellenállást váltott ki a palesztinok és az arab országok részéről. A bírálatokhoz - minden korábbinál energikusabban - az amerikai kormány is csatlakozott, amikor szabályosan meg is fenyegette Izraelt: ha nem hagy fel a telepítési politikával a megszállt területeken, elveszítheti a lakóházak építésére folyósítandó sok százmillió dolláros amerikai támogatást. Az izraeli kormányválságot azonban George Bush elnök újabb, nyilvánvalóan céltudatos kijelentése váltotta ki, amikor leszögezte: Washington Kelet-Jeruzsálemet megszállt területnek tekinti s ott is ellenzi az új izraeli települések építését. (folyt)
1990. március 12., hétfő 11:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|