|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
A Minisztertanács közleménye a rubelexport-feltételek további
szigorításáról (1. rész)
|
1990. március 12., hétfő - Az utóbbi hetekben nőttek a rubel
elszámolású export kényszerű csökkenésével összefüggő termelési és
foglalkoztatási gondok. Ahogy a kormány megállapította: a rubel
elszámolású áruforgalom egyensúlyi és szerkezeti problémái nem
újkeletűek, gyakorlatilag 1985 óta folyamatosan napirenden vannak.
Az elmúlt években a kormányzat számos eszközzel próbálta a
vállalatokat a konvertibilis export fokozására ösztönözni, de ezek
az eszközök nem bizonyultak elég hatékonyaknak. Mivel az egyensúlyi
problémák 1989-ben felerősödtek, a kormány - a Gazdasági Kamara
bevonásával is - több esetben felhívta a vállalatok figyelmét: a
rubelexport lehetőségek - a KGST-partnerek ellentételezési
nehézségei miatt - első ízben 1989-ben, majd 1990-től kezdődően
drámai mértékben leszűkülnek. A vállalati törekvések - párosulva a
kormány engedékenységével - arra vezettek, hogy 1989 végére minden
KGST-viszonylatban aktív, összességében igen magas, 1 milliárd
rubeles követelésállomány alakult ki. Ez gyakorlatilag azt jelenti,
hogy a magyar állam mintegy kamatmentes hitelt nyújt az érintett
országoknak, ami növeli az inflációt, s rontja konvertibilis
egyensúlyi helyzetünket.
A Minisztertanács ezért nyomatékkal hangsúlyozza: a hitelben történő szállítások felfüggesztése egyik alapfeltétele annak, hogy a nemzeti pénzügyi szervezetekkel való megállapodás alapján a magyar gazdaság számára nélkülözhetetlen további konvertibilis hitelekhez hozzájuthassunk.
A kormány arra is rámutat, hogy a kialakult egyensúlyi, valamint termelési és foglalkoztatási problémákban roppant nagy a vállalati vezetés felelőssége az évek óta egyértelműen szükséges szerkezetváltás halogatása miatt, aminek következményei most már halmozottan jelentkeznek.
A kormány 1990. évi gazdasági programja, amelyet az Országgyűlés hagyott jóvá, a rubel elszámolású kivitel mintegy 20 százalékos csökkenésével számolt. Az év eleji helyzet azonban a vártnál is jóval kedvezőtlenebb, mert a környező KGST-országokban a belső politikai változások felszínre hozták a gazdasági válságjelenségeket. Szinte minden említett országban a termelés számottevően visszaesett, s a szállítókészség várhatóan tovább romlik a következő hónapokban is. Mindezek következtében a magyar aktívum tovább nőtt az év első két hónapjában. (folyt.köv.)
1990. március 12., hétfő 16:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|