|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
Március 15-ike és a választási kampány
|
--------------------------------------
München, 1990. március 12. (SZER, Magyar híradó) - Közeledik egyik legnagyobb nemzeti ünnepünk, március 15-ike, az 1848-as forradalom kitörésének napja. A választások tükrében természetesen más színben tűnik fel ez az évforduló, de hogy a rádiót és a televíziót felügyelő bizottság miként viszonyul az ünnephez, ahhoz Szilágyi Sándor fűz néhány gondolatot Budapestről:
- Aggódik a Magyar Televízió és a Magyar Rádió felügyelő bizottsága. Azért aggódik, hogy a pártok március 15-ikét választási kampánycéljaikra használják majd fel.
Idézek a Magyar Nemzet 4. oldaláról: "A pártok megállapodása az ünnepség és az ünnepi beszédek felosztásáról a választási kampány logikáját követi".
Indokolt-e a felügyelő bizottság aggodalma? Úgy vélem: nem indokolt. Éppen az a tény, hogy az országos listát állító pártok - egy kivétellel, de erre még visszatérek -, szóval, hogy maguk a pártok állapodtak meg arról, hogy a hagyományos ellenzéki vonulás mely pontján ki, és mennyit beszéljen, s hogy ez miként jelenjen meg a televízió műsorában -, nem aggodalomra, hanem megnyugvásra adna okot. Mindenesetre hatékonyabb garancia lehet rá, hogy nemzeti ünnepünk ne váljék pártpropaganda eszközévé, mint a tisztelt felügyelőbizottság határozata - idézem -:
"A televízió és a rádió aznapi műsorai akkor tesznek eleget a hallgatók és a nézők igényeinek, ha az adások 1848 szellemét és hagyományát tükrözik, illetve tudósításaikban, élő műsoraikban ne jelenítsék meg a pártok választási kampányelemeit" - eddig az idézet. (folyt.)
1990. március 12., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|