 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
 |
A magyar sport - ahogyan Szöul magyar ,,hősei,, látják (I/1.
rész)
|
1990. március 12. hétfő (MTI) - Az utóbbi időkben a magyar
gazdasági élethez hasonlóan a sportéletben is egyre sürgetőbben
vetődik fel a pénzhiány kérdése. Nemrégiben nem egy segélykérő
,,kiáltás,, hangzott el a sportvezetők részéről. Ezek azt sugallták:
ha központilag nem kapnak erőteljesebb támogatást, a magyar sport
fokozatosan elsorvad, mert - sokak véleménye szerint - már most is
az agonizálás jeleit mutatja.
Vajon hogyan látják a magyar sport helyzetét azok a kiválóságok,
akik 1988-ban kivívták minden sportoló legjobban áhított vágyát, az
olimpiai bajnoki győzelmet? Ezt a körkérdést tette fel Faragó Judit,
az MTI munkatársa három sportág egy-egy olimpiai aranyérmesének. Az
első válaszadó az öttusasport olimpiai bajnokcsapatának tagja, az
egyszeres egyéni és kétszeres csapatvilágbajnok, Fábián László (27):
- Én a saját bőrömön nem érzem a sportéletet sújtó gondokat, de
azt hiszem ennek az az oka, hogy az öttusaszövetség irányítói nagyon
jól gazdálkodnak. Még vannak tartalékaink, és természetesen
sikersorozatunknak köszönhetően mi könnyebben lelünk támogatókra is.
Ugyanakkor az is vita nélküli, hogy a kedvező anyagi feltételek
közepette el is várják tőlünk a bizonyítást. Nem tagadom, a
győzelmek alapján mi is kérhetünk ,,kiváltságokat,,. Meggyőződésem:
az öttusában központilag, a válogatottnál sokkal jobbak a
lehetőségek, mint klubszinten. Az én szakosztályomnak, a Bp.
Honvédnak például olimpiai bajnokai nélkül komoly anyagi gondjai
lennének.
Ez azt jelenti, hogy pályafutásának hasonlóan magas szintű
folytatása a feltételeken nem múlhat?
- Igy van
Úgy vélem, az én pályafutásom idején a sportág
vezetése - ha takarékosabban gazdálkodva is - biztosítani tudja a
már megszokottan kiváló körülményeket. Magamnak még jó öt évet adok
az öttusázásra, nem tekintem a barcelonai olimpiát végállomásnak.
Mennyire érzi az olimpiai bajnokoknak kijáró megbecsülést?
- Erkölcsileg a legmesszebbmenőkig és folyamatosan érzem a
megbecsülést a közvélemény és a sportbarátok részéről. Példa erre a
tavalyi budapesti vb, ahol meghökkentően nagy volt az érdeklődés
irántunk. Az anyagi megbecsüléssel kapcsolatban már vegyesebbek a
benyomásaim. Azt a hírnevet és egzisztenciát, amit elértem, csakis
az öttusának köszönhetem. Ugyanakkor tudom, hogy ugyanezzel az
eredménylistával Európa más tájain sokkal jobban megélnék. De azt
hiszem, ez személyemtől függetlenül a jelenlegi nehéz gazdasági
helyzetből egyértelműen adódik. (folyt.köv.)
1990. március 12., hétfő 12:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|