|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
Népi Küldöttek Kongresszusa - előzetes
|
Kóti Lóránt, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. március 12. hétfő (MTI-tud) - Négy olyan
kérdésben hivatott dönteni a legfelsőbb szovjet népképviseleti
szerv, a Népi Küldöttek Kongresszusa, amelyek sorsdöntőek az ország
jövője szempontjából. A hétfőn kezdődő, kétnaposra tervezett
tanácskozáson várhatóan törlik az alkotmánynak az SZKP vezető
szerepét rögzítő cikkelyét, döntenek az elnöki rendszer
bevezetéséről, az új tulajdon- és földtörvényről.
A tanácskozásra rendkívül feszült belpolitikai helyzetben kerül sor. Az átalakítás kezdetének ötödik évfordulóján a Szovjetunió korábban nem tapasztalt gondok sokaságával kénytelen szembenézni. A gazdasági válságon túlmenően állandósultak a nemzetiségi konfliktusok, s a litván parlament függetlenségi nyilatkozata súlyos kihívást jelent az ország egységére nézve.
Az egyik kulcskérdés kétségtelenül az elnöki rendszer bevezetése, amely a végrehajtói hatalmat hivatott megerősíteni. Az első elnök személyéről a javaslatok szerint az NKK dönt, míg a későbbiekben általános választásokon öt évre választják meg az államfőt. Általános várakozás szerint Mihail Gorbacsovot választják meg az ország első elnökévé.
Minden bizonnyal éles vitát vált majd ki a parlamenti ellenzéknek számító régióközi csoport álláspontja. A reformpárti képviselők szerint ugyanis korai az elnök megválasztása, mivel előbb az új szövetségi rendszert kellene létrehozni, s a köztársaságokkal is egyeztetni kell az elnöki hatalom bevezetését, mert ellenkező esetben a központ és a köztársaságok viszonya tovább éleződik, s az elnöki hatalomról szóló törvény jelenlegi formában történő elfogadása a Szovjetunió széteséséhez vezetne.
Moszkvai értesülések szerint nem vesznek részt a szavazásban a baltikumi és grúziai képviselők. Várhatóan azonban működik majd a ,,szavazógép,, , azaz a többségben lévő oroszországi és közép-ázsiai konzervativ képviselők megszavazzák az elnöki hatalom bevezetését és Gorbacsov megválasztását.
Várhatóan éles vita előzi majd meg a másik két törvény, a tulajdonról és a földről szóló új szabályozás elfogadását is. A tulajdontörvény a magántulajdont lehetővé téve, és a tulajdonformák egyenlőségét biztosítva utat nyit a piacgazdaság kialakulásának, míg a földtörvény az élelmiszer-ellátási gondok megoldásának jogi feltételeit hivatott megteremteni a parasztgazdaságok tömeges létrejöttének ösztönzésével. +++
1990. március 12., hétfő 07:13
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|