|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
Maszljukov a litván függetlenségről
|
Kóti Lóránt, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. március 9. péntek (MTI-tud) - Litvánia
függetlenné válása esetén a Szovjetunió 5,5-7 milliárd rubelt
követel a köztársaság területén létesült beruházások fejében, s
rövid idő alatt át kell majd térni az elszámolásokban a világpiaci
árakra - közölte Jurij Maszljukov, az SZKP KB PB tagja, első
miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság (GOSZPLAN) elnöke
a TASZSZ szovjet hírügynökségnek és az Izvesztyija cimű lapnak adott
meglehetősen kemény hangvételű nyilatkozatában.
Az Izvesztyija szombati számában megjelenő interjút a péntek esti tévé híradó ismertette kivonatosan. Maszljukov elmondta, hogy 1940-hez képest 84-szeresére növekedett a köztársaságban az ipari termelés. Emlékeztetett viszont arra, hogy Litvánia nem rendelkezik energia- és nyersanyagforrásokkal, ezért a Szovjetunióból szerzi be szükségleteinek háromnegyedét. Másrészt az elmúlt évtizedekben szorosan integrálódott a Szovjetunió gazdasági rendszerébe. Az egységes gazdasági rendszerből adódóan élesen vetődne fel az az állami tulajdon felosztásának kérdése.
Maszljukov emlékeztetett rá, hogy a szovjethatalom éveiben számos védelmi, energetikai, gépipari és más beruházás létesült Litvániában és széleskörű szövetségi rendeltetésű infrastruktúra épült ki a köztársaságban, amelyeknek értékét - mintegy 5,5-7 milliárd rubelt - a kiválás esetén meg kell térítenie Litvániának, s szükségszerűen vetődik el az elszakadás után a világpiaci árakra való meglehetősen gyors áttérés.
Maszljukov hangsúlyozta, hogy Litvániának meg kell térítenie az elszakadás miatt a köztársaságból kitelepülők ingatlanjainak értékét, s hozzá kell járulnia az áttelepülés költségeihez illetve a számukra történő munkahelyek létesítéséhez.
Maszljukov figyelmezetett arra is, hogy a litván függetlenség kapcsán nem lehet eltekinteni a nemzetközi vonatkozásoktól, a Közép-Európában és a Baltikumban zajló folyamatoktól. A litván függetlenség megbontaná a második világháború után kialakult biztonsági rendszert. Maszljukov hangsúlyozta, hogy nem lehet a saját érdekekeket más népek rovására érvényesíteni. A litván függetlenség kérdése számos más bonyolult politikai és nemzetközi jogi kérdést is felvet - hangsúlyozta a szovjet politikus.+++
1990. március 9., péntek 21:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|