|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (2. rész)
|
A Minisztertanács foglalkozott az ügyészségi nyomozás feltételrendszerének javításával is. Az ügyészségi szervezetekre ugyanis a korábbinál több feladat hárul, olyan nyomozói teendőket is el kell látniuk, amelyek azelőtt a katonai ügyészség apparátusára hárultak. Ezért a legfőbb ügyész indítványozta, hogy öt városban - Budapesten, Debrecenben, Győrben, Kaposvárott és Szegeden - helyi nyomozóhivatalokat állítsanak föl. A többletköltségek finanszírozására a költségvetésből 30 millió forintot kapnak az ügyészségek.
Foglalkozott a kormány a Kossuth- és Széchenyi-díjak adományozásával is. A legmagasabb állami kitüntetések átadására a március 15-ei nemzeti ünnep napján, vagy előestéjén kerül sor. Összesen 19 egyéni Kossuth-, illetve Széchenyi-díj odaítélését javasolja a kormány. Emellett két kollektíva kap az elképzelések szerint megosztott Széchenyi-díjat, és ezúttal posztumusz-díjakat is adományoznak. A javaslat szerint posztumusz Kossuth-díjat 15-en, Széchenyi-díjat pedig 12-en kapnak. A kitüntetésre javasoltak között van Latinovits Zoltán, Kodolányi János, Huszárik Zoltán, Márai Sándor. Szóba került az is, hogy a külföldön élő, nemzetközi hírű tevékenységet folytató személyiségek is kaphassanak ilyen kitüntetést. Március 15-e alkalmából a kormány kiváló és érdemes művészi címeket is adományoz. Az ülésen 27 kiváló és 36 érdemes művész cím odaítéléséről döntöttek.
Ugyancsak döntés született azzal kapcsolatban, hogy a lakás célú állami kölcsönök utáni adófizetési kötelezettséggel kapcsolatos jövedelemigazolást miként kell elkészíteniük az állampolgároknak. Mint ismeretes, több képviselő a Parlamentben javasolta: az egy főre jutó jövedelem megállapításába ne számítsanak bele a különböző társadalmi juttatások. Ezt a javaslatot a pénzügyi kormányzat elfogadta, s ennek megfelelően a Minisztertanács is az állampolgárok számára kedvezően döntött. Így nem kell figyelembe venni a jövedelemigazolás elkészítésénél a családi pótlékot, az árvaellátást, a szociális támogatást, a gyermekgondozási segélyt és a gyermektartási díjat. A döntés egyébként mintegy másfél milliárd forintjába kerül az államkasszának, a költségvetés bevétele a kamatadóból 6 milliárd forintról 4,5 milliárd forintra csökken. A módosítás visszamenőleges hatályú, vagyis akik február 15-ig befizették a kamatadót, de az új törvény szerint erre nem kötelesek, visszakapják a pénzt. (folyt.köv.)
1990. február 26., hétfő 19:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|