|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
Munkástanácsok parlamentje (1. rész)
|
1990. február 24., szombat - Eddig csak ott alakultak
munkástanácsok - mintegy 60 helyen -, ahol a szükség rávitte erre a
helyieket. A Budapesten szombaton megtartott munkástanácsok
parlamentje arra figyelmezetetett: alakítsanak mindenhol ilyen
szervezeteket, mert különben - az előadók megfogalmazása szerint - a
dolgozók megkérdezése nélkül játszhatja át az állam ügyes
vállalatvezetőknek, hazai milliomosoknak, külföldi tőkéseknek a
dolgozók jogos tulajdonát. A vállalat teljes dolgozói körét
képviselő munkástanácsok ezért részt kérnek ebből a tulajdonból,
beleszólási jogot. A dolgozók oda kívánnak ülni a vállalat, az
ország asztalához. Nem tűrik el, hogy kihagyják őket az
osztoszkodásból.
Nem szabad tehát összekeverni a munkástanácsok törekvését a szakszervezeti érdekképviselettel - mondották az ülésen. Mint tulajdonosok kívánnak fellépni, így a többi tulajdonostárssal együtt a vállalatok minél nagyobb hasznú működtetése az érdekük. Mi történik viszont akkor, ha a haszonelvűség ellentétbe kerül a dolgozók pillanatnyi érdekeivel? A többi tulajdonostársat, a minél nagyobb profit érdekében igyekvő menedzsert, vagy a sokszor az ezek ellen fellépő szakszervezetet támogatja majd ilyen esetben a munkástanács? - vetődött fel a kérdés. A munkástanácsok célja mindig az, hogy a haszonelvűség olyan formában érvényesüljön, miszerint ez megfelel a teljes dolgozói kör érdekeinek - hangzott el. A tulajdonlás ugyanakkor alapvető kérdés, akinél a tulajdon, ott a döntés, a hatalom. A munkástanácsok közül sokan nem tudják, hogy ezek a választott képviseletek is megszerezhetik a vagyonkezelői jogot. Az ülésen erre is felhívták a figyelmet. A munkástanácsok beleszólást követelnek továbbá a vagyonkezelés országos ügyeibe is.
A jogos tulajdonért mindenhol helyben kell harcba indulni - fejtették ki az előadók -, célszerű viszont, hogy az egységes fellépés érdekében létrehozzák a Munkástanácsok Országos Szövetségét. A megbeszélésen egy tiltakozó nyilatkozatot is megfogalmaztak, a KGST-exportlehetőség megszüntetését bírálva. Több mint 100 ezer dolgozó, alkalmazott kerülhet így lehetetlen helyzetbe, ezért tárgyalásokat kívánnak kezdeni a kormánnyal, megfelelő megoldást keresve a kérdésben. A szolidaritás jeleként a munkástanácsok parlamentje elítélte azokat a vállalatokat, ahol különféle megtorlások érték a munkástanácsok tisztségviselőit. (folyt.köv.)
1990. február 24., szombat 13:49
|
Vissza »
|
|
Munkástanácsok parlamentje (2. rész)
|
Ezután munkástanácsok működésének tapasztalatait vitatták a jelenlévők, majd a Munkástanácsok Országos Szövetségének megalakítása mellett szavaztak, s megválasztották az országos szervezet tisztségviselőit; az elnök Somlay Lajos, az ELMÜ munkástanácsának elnöke lett. A munkástanácsok parlamentje állást foglalt a rubelexport tilalom ügyében, nyilatkozatban szólítja fel a rendelkezés felülvizsgálatára, továbbá nyilvános döntésre és vitára a kormányt. (MTI)
1990. február 24., szombat 15:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|