|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
Szovjet-magyar külkereskedelem
|
------------------------------
München, 1990. február 20. (SZER, Magyar híradó) - A pénz nem mindig boldogít - a nem is olyan lapos bölcsesség hallatán bizonyára örülnek majd azok, akiket közelről érint a kormány legújabb, a szovjet exportra termelő vállalatokat érintő rendelete.
- Mint ismeretes, a kereskedelmi miniszter még januárban a rubelelszámolású exportban érdekelt vállalatok tudomására hozta, hogy minden egyes exportszállítás csak külön engedély alapján bonyolítható le, és a legtöbb esetben ez az engedély: kilátástalan.
Ez az intézkedés rövid időn belül termelése csökkentésére kényszerített számos nagyvállalatot - a győri Rábát, az Ikarust, a Csepel Autógyárat. Vadász Jánost kérdezem: mi indokolta ezt az intézkedést?
- Ez a magyar exporttöbblet a szovjet forgalomban már évek óta halmozódik. Normális viszonyok között ennek örülni kellene, mindenki erre törekszik: hogy többlete legyen - de a KGST rendszerében minden fordítvan van. Így ez is. A többlet egyértelmű veszteség, mert nem lehet realizálni sem áruban, sem fizetőeszközben.
A Szovjetunió - az adós - sokkal többet vásárol, mint amennyit elad, és ezt a kamatmentes hitelt - mert az - egyszerűen nem fizeti meg. Most ehhez az exporthoz igénybe kell venni nyugati importot is, tehát rontja a fizetési mérleget, és hazai jövedelemnek a forrása a többlet - megfelelő árufedezet nélkül. Vagyis erősen inflációs hatású. Mégis: az érdekelt nagyvállalatok buzgón szorgalmazták ezt az exportot - amire egyébként az állam korábban kötelezte őket -, mert a felvevőpiac biztos volt, nem volt semmi problémájuk, és - ez a lényeg - a Nemzeti Bank a számlákat forintban mindig kifizette nekik. (folyt.)
1990. február 20., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szovjet-magyar külkereskedelem - 1. folyt.
|
Ezt a kivérzést végre meg kellett állítani. Már csak azért is, mert a Nemzetközi Valutaalap többek között ehhez a feltételhez kötötte, hogy a hitelkeretét Magyarország számára megújítsa, amitől - mint tudjuk - a nyugati kölcsönök további beáramlása is függ.
A miniszter az adminisztratív beavatkozáshoz folyamodott január végén, aminek valószínű az volt az oka, hogy az év első két hetében ez az export egészen elképesztő méreteket öltött, tehát sürgősen kellett lépni.
- A jelek szerint ezek a szovjet exportra berendezkedett nagyüzemek most a fizetésképtelenség, a csőd veszélyével is szembe kell, hogy nézzenek. Miért?
- Azért, mert ezek a nagyvállalatok egymásnak is tartoznak óriási összegekkel, illetve más vállalatoknak is, ezzel egyidőben hatalmas összegeket követelnek másoktól. Tehát adósok és hitelezők egy időben. Ez a sorbanállás ismert tünemény. A magyar vállalatok - így a statisztikai jelentés - az év kezdetén több mint 120 milliárd forinttal tartoztak egymásnak, hosszú ideje hiába várva - azaz sorban állva - a követeléseik behajtására. Úgy is lehet mondani, hogy a magyar vállalatok fizetései nem sokkal jobbak, mint a KGST-n belüli fizetések. Itt a dzsungel törvénye uralkodik, a kényszer- hiteleztetés módszere, és ezt azért űzik, mert hátrányos következmények nélkül űzhetik.
És ez most nagyon megbosszulja magát - lásd a rubelexport korlátozása.
Egy példa: mind az Ikarus, mint a Csepel Autógyár érintett a rubelexport korlátozásában. Viszont az Ikarus óriási összegekkel tartozik a Csepel Autógyárnak, a Csepel Autógyár meg másoknak. Tehát itt egy fizetési láncreakció indul meg, illetve indulhat meg, ami csődbe döntheti a nagyvállalatok egész sorát. (folyt.)
1990. február 20., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szovjet-magyar külkereskedelem - 2. folyt.
|
- Következő kérdésem talán nem kapcsolódik szorosan, de azért egy kicsit bizonyára mégis. A mai napon ismét leértékelték a forintot - idén már harmadszor. Minden alkalommal olyan 1-2 százalékkal, most 2 százalékos volt a devalváció mértéke. Ez azt jelenti, hogy a forint folyamatos, mondjuk kétheti leértékelésére kell berendezkednünk?
- Nem egészen. Mert a Nemzeti Bank a jelenlegi szabályok szerint a saját hatáskörében minden évben körülbelül 3 százalékos határig leértékelheti a forintot. Viszont ezt a keretet a Bank kimerítette ezekkel az apró lépésekkel mindjárt az év kezdetén. Tehát legközelebb már a kormánynak kell leértékelnie a forintot, mint ahogy decemberben 10 százalékos arányban megtette.
Más kérdés, hogy a választások után az új kormány mit tesz - mert várható, hogy a forintárfolyam sorsáról is új döntéseket fog hozni. A sorozatos apró leértékelések módszere mindenesetre kétélű, mert ezek az apró lépések egyenként nem tűnnek fel - tehát presztízsvesztgeséget mondjuk nem vonnak maguk után. Viszont ha ez folyamatossá válik, akkor éppen ez tűnik fel: hogy ezt a pénznemet állandóan, szinte folyamatosan leértékelik.
- Tehát legalábbis egyelőre elmondhatjuk: leértékeltük már az e hetit. Vadász János, köszönöm a válaszokat. +++
1990. február 20., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|