 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (2. rész)
|
A budapesti tudományegyetem létrehozásával összefüggésben az ELTE
tanárképző főiskola kara fokozatosan megszűnik, s beolvad az ELTE
bölcsészkar megfelelő szakaiba. A társadalomtudományi oktatás bázisa
az ELTE társadalomtudományi kara lesz, amely már az új tanévben
megkezdheti működését. Az ELTE ezzel felvállalhatja a marxista
oktatók átképzését is. Ennek kapcsán Glatz Ferenc arról is
tájékoztatta a kormányt, hogy a Politikai Főiskola működése ma már
túlhaladott, indokolt annak megszüntetése. Mivel az iskola annak
idején egy törvényerejű rendelet alapján kezdte meg működését,
megszüntetéséhez is hasonló jogszabály kell. A jogszabály
előterjesztése az év közepére várható. Az elgondolások szerint a
főiskola azontúl a nyelvoktatás centrumává válhatna.
A művelődési miniszter volt az előterjesztője a magánoktatásról
és az oktatói munkaközösségekről szóló kormányrendelet tervezetének
is. A jogszabály - amelyet a kormány jóváhagyott - egyebek közt azt
mondja ki, hogy a magánoktatás különböző formáira a gazdasági
társaságokról szóló törvény, illetve a szövetkezeti törvény
rendelkezései érvényesek. (Külön szabályozást kell alkotni a
nyelvoktatói, a zeneoktatói és a táncoktatói munkaközösségek
működésére.)
A kormány foglalkozott a márciusi választások előkészítésével,
és értékelte a választási küzdelem néhány politikai vonatkozását.
Megállapította: nem alaptalan az az aggodalom, hogy a közéletben
egyre szaporodó antidemokratikus jelenségek komolyan veszélyeztetik
a választási előkészületek tisztaságát, és magát a választásokat is.
Ezzel kapcsolatban a kormány határozottan elítéli a Leninvárosban
történteket. Az ügyből a leghatározottabban le kell vonni a
szükséges következtetéseket mind a politikai pártoknak, mind a
kormányzatnak. Ha ehhez hasonló események előfordulnak, az
alapjaiban veszélyezteti a demokratikus átalakulást. A kormány
álláspontját tolmácsolva Bajnok Zsolt rámutatott: a rendbontások
megakadályozása, illetve megelőzése csak kis részben függ az esemény
helyszínén működő rendezők vagy rendfenntartó erők magatartásától. A
döntő az, hogy a jövőre készülve a pártok ne a legkülönfélébb
indulatok felkorbácsolásával, hanem józan programok hirdetésével
jelöljék ki helyüket a társadalomban.
A kormány minden tőle telhetőt megtett azért, hogy a
többpártrendszerű választásokra a pártok a lehető legjobb feltételek
között készülhessenek. Ugyanakkor határozottan fel fog lépni azért,
hogy a közrendet fenntartsa és a demokratikus állampolgári jogokat
mindenki a törvény szabta keretek között gyakorolja, nem sértve
mások emberi, állampolgári jogait. (folyt.köv.)
1990. február 16., péntek 19:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|