 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői (1. rész)
|
1990. január 18., csütörtök - Rendhagyóan rövid ülést
tartott csütörtökön a Minisztertanács; az influenzában megbetegedett
Németh Miklós távollétében Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes
vezette a tanácskozást. Az ülést követő szóvivői tájékoztatón Bajnok
Zsolt bejelentette: mintegy 25 fontos téma szerepelt napirenden,
azonban több mint 20-at - a kormánytagok elfoglaltsága miatt -
szombaton tárgyal meg a testület. A szóvivő ezért szombat délutánra
ismét a Parlamentbe invitálta az újságírókat.
Ezt követően ismertette a már megtárgyalt előterjesztéseket, így
elsőként az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalét, amely az úgynevezett
átmeneti munkanélküli járadék bevezetését javasolta, s amit a
kormány el is fogadott. Utalt arra, hogy az egy évvel ezelőtt
rendszeresített munkanélküli segély egy esztendeig vehető igénybe.
Ez az időintervallum letelt, ezért vetődött fel az új konstrukció
szükségessége, amely körülbelül 1500, megfelelő munkahelyet még nem
talált embernek garantál megélhetési lehetőséget. A járadék összege
a munkanélküli segély 75 százaléka, s az igénybevétel időszaka
munkaviszonyban töltött időnek számít.
Az Országos Tervhivatal előterjesztése alapján tárgyalt a
kormány az idei gazdaságpolitikai program megvalósítását szolgáló
kormányzati intézkedésekről. A munkaprogramot részleteiben nem
ismertette a szóvivő, csupán összefoglalóul említett néhányat. Az
egyik nagy csomagtervként említette a vállalkozásélénkítést és a
termelésszerkezet korszerűsítését; hozzátéve, hogy ezen belül a
fizetésképtelen és veszteséges államigazgatási irányítású vállalatok
konzekvens, egyszerűsített eljárással történő felszámolására van
szükség. A csomagban szerepel az is, hogy a szénbányászatban csak
versenyképes termelés tartható fenn. A külgazdasági kapcsolatokat
illetően a feladatterv a működőtőke behozatalának bővítését emeli
ki. A kormány feladatul szabta az illetékes tárcáknak, hogy a
KGST-országokkal a gazdasági kapcsolatok építésében nagyon
következetesen és egyértelműen a kiegyensúlyozottságra törekedjenek.
Ennek jegyében felhívta a figyelmet arra, hogy csak érdekeink
szerinti államközi megállapodások köthetők, s erősíteni kell a
forgalom adminisztratív irányítását ebben a szférában még akkor is,
ha ez nem reformintézkedés. A munkaprogram szerint az
exportcsökkentésben érintett vállalatok helyzetének javításában
kormányzati teendőket kell felvállalni, állami segítséget is
nyújtva. (folyt. köv.)
1990. január 18., csütörtök 20:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői (2. rész)
|
A foglalkoztatáspolitikával függ össze, hogy a 8 milliárd
forintos Foglalkoztatáspolitikai Alapból 1 milliárdot elkülönítetten
kezelnek a kritikus helyzetű körzetek feszültségének enyhítése
érdekében. Ebből, valamint a Területfejlesztési és Szervezési
Alapból mintegy 2,1 milliárd forintot a gazdaságilag elmaradott, a
szerkezetátalakításban erőteljesen érintett térségek gondjain kíván
a kormány enyhíteni, különösen a vaskohászat, a szénbányászat és az
uránbányászat visszafejlesztésével összefüggő szerkezetátalakítási
tennivalókra koncentrálva. Ezek a régiók: Baranya, Békés,
Borsod-Abaúj-Zemplén, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy,
Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Vas és Zala megye. A kormányülésen
felhívták a figyelmet arra, hogy ezt a munkaprogramot a költségvetés
sérülése nélkül kell végrehajtani.
Ezt követően Lackó László belügyminiszter-helyettes vette át a
szót. Hangsúlyozta: az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium
és a Belügyminisztérium közös előterjesztését vitatta meg a kormány
a lakbéremelés és -támogatás, valamint a csatornadíjak témájában.
Utalt arra, hogy az Országgyűlés decemberi határozata szerint a
bérlakásokat 1990-ben önkormányzati tulajdonba kell átadni. Ennek
feltétele, hogy az önkormányzati törvény megszülessen - ez az év
második felére várható. Az önkormányzati tulajdon bevezetésével
egyidejűleg meg kell szüntetni az ingatlankezelő szervezetek
államigazgatási felügyeletét, s e vállalatokat a társadalmi
igényeknek, s a gazdaságos működés követelményeinek megfelelően át
kell alakítani. Ez évtől meg kell változtatni a bérlő és bérbeadó
viszonyát a költségeket illetően. Tehát: az IKV kivonul a
lakáskarbantartásból, a bérlő a továbbiakban IKV-hozzájárulásra nem
számíthat lakása felújításakor. A miniszterhelyettes hozzátette: ez
a teher önmagában erőteljesen nagyobb, mint amit a nominális
lakbéremelés jelent.
A kormány csütörtöki állásfoglalása szerint a komfort nélküli és
a félkomfortos lakások bére nem változik. A komfortosoké átlagosan
25 százalékkal - négyzetméterenként 12-ről 15 forintra - , az
összkomfortos lakásoké pedig átlagosan 46 százalékkal - 15-ről 22
forintra - emelkedik. A kiemelt övezetekben felszámítható pótlék
25-ről 50 százalékra nő. A kormány azt várja, hogy az intézkedések
enyhítik a lakosság csökkent teherviselő-képességű rétegeinek
gondjait. Változik a nem lakás célú helyiségek bére is.
(folyt.köv.)
1990. január 18., csütörtök 20:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői (3. rész)
|
A már meglévő szerződéseknél az emelkedés legfeljebb 100 százalékot
érhet el, új szerződések esetén a bérlő és a bérbeadó közötti
megállapodás alapján állapítják meg a díjat.
Állásfoglalás született abban is, hogy a lakbért megfizetni csak
korlátozottan képes családok esetében szociális kompenzációra
kerüljön sor. E kategóriába tartoznak a három- és többgyermekesek, a
testi fogyatékosok, valamint azok a családok, amelyeknél az egy főre
jutó jövedelem nem éri el a 4300 forint nettó összeget. Támogatásban
részesülnek a 70 éven felüli nyugdíjasok is, közülük is elsősorban
azok, akiknek a nyugdíja nem éri el a létminimum háromszorosát. Az
állásfoglalás kiterjed arra is, hogy gyorsítani kell a bérlakások
értékesítésének folyamatát, csökkentve az eddig erőteljesen ható
bürokratikus intézkedéseket. A lakás nélküli fiatalok az egyébként
meglévő kedvezményeken felül 150 ezer forint támogatást kaphatnak. A
központi költségvetés erre mintegy 3 milliárd forintot irányzott
elő.
A víz- és csatornahasználati díjakra áttérve Lackó Mihály
elöljáróban leszögezte: bérlakások esetében nincsenek meg a
lakásonkénti mérés lehetőségei. Az optimális az lenne, ha minden
lakásban vízmérő működne, e berendezések ára azonban rendkívül
magas. A döntést indokolva hangsúlyozta: a támogatások leépítése
miatt szükségessé vált a díjak emelése, azért is, hogy a kommunális
ellátás e fontos ágazatát működőképes állapotban lehessen tartani.
Az összeget a lakás méretéhez igazodóan, a szobaszám alapján
állapítják meg. Példaként említette, hogy egyszobás lakásnál ez 120,
négyszobásnál 380 forint lehet. A bérleti díjak, a vízdíjak és egyéb
szolgáltatások fizetendő összegéről minden bérlő február végéig
értesítést kap. A támogatásra jogosultaknak a helyi tanácstól kell
igényelni a lakbértámogatást a lakbérértesítéshez mellékelt
igénylőlapon.
Az újságírók - ugyancsak rendhagyó módon - elsősorban az
elhangzottakat pontosító, azokat konkretizáló kérdéseket vetettek
fel. A válaszokból kitűnt: míg Budapesten a lakás köbmétereként 10
forint 20 fillért kell fizetni a vízért, Baranyában például a
kétszeresét. Ahol vízórák működnek, az óra szerinti fogyasztást kell
megfizetni. Ha a nyugdíjas vagy a vele együtt lakó személyeknek az
átlagnyugdíja, illetve átlagjövedelme meghaladja a 12.900 forintot,
nem jár támogatás. (folyt. köv.)
1990. január 18., csütörtök 20:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői (4. rész)
|
Elhangzott az is, hogy a lakbéreket továbbra is elsősorban a
lakóházak fenntartására, felújítására fordítják: az elmúlt
esztendőben például lakbérből, vízdíjból, helyiségbérből, állami
támogatásból 18 milliárd 400 millió forintot használtak fel. A
megemelt lakbérek nyomán várhatóan további 2 milliárdot fordíthatnak
erre. Az ingatlankezelő vállalatok vállalkoznak arra, hogy - kérésre
- a lakóközösségek rendelkezésére bocsássák a bevételek és kiadások
elszámolását. A lakások megvásárlásával függ össze, hogy a jövőben a
lakbér a bérlő és a bérbeadó közötti megállapodás tárgyává válik.
Felvetették az újságírók a sokakat foglalkoztató lehallgatási
botrány sorsát is, amellyel kapcsolatban Bajnok Zsolt elmondta: az
erről szóló előterjesztés várhatóan a szombati ülésen szerepel a
kormány előtt. Elkészült a belügyminiszter által létrehívott
bizottság jelentése, a dokumentumot megkapta a miniszterelnök, a
Legfőbb Ügyészség, és az Alkotmánybíróság is.
Az újságírók nem kis meglepetésére a tájékoztatón bejelentették:
a kormány úgy döntött, hogy a Munkásőrség Országos Parancsnokságának
modern, gellérthegyi épületét az Országos Rendőrfőkapitányság
részlegeinek elhelyezésére megkapta a Belügyminisztérium. A
meglepetés oka az volt, hogy egy korábbi hír szerint e témában
pályázatot írtak ki, s a beérkezett több mint 30 pályázat közül egy
sem volt elfogadható.
Végül a rubelexport leállításával kapcsolatos kérdésre reagálva
a szóvivő elmondta: a Minisztertanács kérte valamennyi tárca
illetékes vezetőjét, hogy a maga területén és lehetőségeivel
támogassa e nem könnyű intézkedést. Számítások szerint egyébként már
ebben az évben - különféle áthúzódások miatt - mintegy 250 millióval
tovább növekedett a rubelaktívumunk. Ez elviselhetetlen - mondta
Bajnok Zsolt. (MTI)
1990. január 18., csütörtök 20:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás az mtib2003 sz. hírre
|
Mai mtib2003 számú, Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői
(3. rész) című hírünk 2. bekezdésének 1. sorában a név helyesen:
Lackó László
------
(MTI)
1990. január 18., csütörtök 21:35
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|