|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ felhívása
"A Szabad Demokraták Szövetségének
Kispesti Szervezete az alábbi felhívással fordul Kárpáti Ferenc
honvédelmi miniszter úrhoz:
,, A Magyar Köztársaság az idén először ünnepelheti rangjához
méltón legnagyobb nemzeti ünnepét, 1848. március 15-ét. Felkérjük
Miniszter Urat, hogy ebből az alkalomból engedélyezze, úgy a
laktanyán belül, mint kívül, hogy a Magyar Honvédség hivatásos és
sorállományú tagjai viselhessék egyenruhájukon nemzeti jelképünket:
a piros-fehér-zöld kokárdát. Intézkedését előre is megköszönve: az SZDSZ Kispesti Szervezete"
SZER, Világhíradó:
Az SZDSZ álláspontja a katolikus egyház körleveléről
"Mécs Imrétől,
az SZDSZ ügyvivőjétől, képviselőjelöltjétől, a párt most alakult
vallási és etikai tagozatának vezetőjétől kérdeztem: mi az SZDSZ
álláspontja a Magyar Katolikus Püspöki Kar körleveléről, melyet
február 25-ikén olvastak fel a templomokban?
- A Püspöki Kar körlevele nagyrészt számunkra elfogadható.
Vannak azonban benne olyan aránytévesztések, amelyek egyrészt mint
vallását gyakorló katolikus embernek sem tetszenek, másrészt pedig
mint egy magyar párt egyik vezetőjének sem tetszenek. Ez pedig a
helyzetnek a nem felismerése arról, hogy egy rendszerváltás van
folyamatban jelenleg."
|
|
|
|
|
|
|
Csapatkivonás - aláírás (1. rész)
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. március 10. szombat (MTI-tud.) - Szombaton
délben Moszkvában Horn Gyula magyar és Eduard Sevardnadze szovjet
külügyminiszter aláírta a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok
teljes kivonásáról szóló megállapodást.
Az alig több mint négy gépelt oldalas egyezmény értelmében a csapatkivonás 1990. március 12-én kezdődik, s 1991. június 30-ig befejeződik. Kivonják a teljes személyi állományt, beleértve a szovjet állampolgárságú polgári személyeket, valamint a fegyverzetet, harci technikát és az anyagi eszközöket. A kivonás ütemtervét az egyezmény melléklete tartalmazza. A magyar kormány közreműködik az egyezmény végrehajtási feltételeinek megteremtésében. Ezen időszak alatt a szovjet csapatok kiképzési-harci tevékenységével kapcsolatos mozgásokat, beleértve a repüléseket, korlátozzák. A szovjet csapatok jogi státusát az egyezmény értelmében az 1957. májusában kötött megállapodás és más érvényben lévő egyezmények szabályozzák. A most aláírt egyezmény szól arról is, hogy a vitás kérdéseket miként rendezi a két fél. Az egyezmény nem érinti a Varsói Szerződésben, valamint más két- és többoldalú megállapodásban vállalt kötelezettségeket.
- A meghozott döntés teljesen törvényszerű, de lehet, hogy kissé késedelmesen hozott döntés volt - jelentette ki az aláírás után magyar újságíróknak Eduard Sevardnadze. Azt hiszem, jobb lett volna, ha korábban meg tudtuk volna kötni ezt az egyezményt. A mai tárgyaláson kifejtettem, hogy az egyezmény aláírása a szovjet csapatok magyarországi kivonásáról megszabadítja kapcsolatainkat a múlt terheitől. A Szovjetunió-beli demokratizálás és a Magyarországon zajló folyamatok feltételei között új szakasz nyílik előttünk, minőségileg új kapcsolatok alakulnak ki a két szomszédos állam között. Ezek a kapcsolatok a teljes bizalom, a jószomszédság, a szövetségei kötelezettségek elveire épülnek - hangsulyzta a szovjet külügyminiszter.
Sevardnadze teljesen helyénvalónak nevezte, hogy az országos listát állító 12 magyar párt képviseletében megfigyelőként részt vett a tárgyaláson három magyar ellenzéki személyiség is. (Demszky Gábor, Kósa Lajos és Raffay Ernő ugyanakkor a jövő június 30-i csapatkivonási határidő miatti elégedetlenségük demonstrálására az aláíráson nem vett részt.) Sevardnadze ugy vélekedett, hogy a kivonásról szóló döntést nemcsak kormányok, hanem társadalmak hozzák. Mind a magyar, mind a szovjet társadalomban vannak olyanok, akik támogatják, s olyanok is, akik vitatják a döntést. (folyt.)
1990. március 10., szombat 13:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Csapatkivonás - aláírás (2. rész)
|
Amikor a szovjet külügyminiszter figyelmét a magyar újságírók felhívták arra, hogy az ellenzékiek a határidő miatt bírálják a kormány álláspontját, továbbá úgy vélik, hogy a megállapodás mostani aláírásával a szovjet vezetés a választási küzdelem hajrájában a Magyar Szocialista Pártot támogatja, a miniszter kérte, hadd ismerkedjen meg a három megfigyelővel. Elmondta nekik, hogy a mongóliai csapatkivonáskor, a közép-európai haderőcsökkentéskor és egyéb leszerelési intézkedésekkor sem az volt a cél, hogy a Szovjetunió bárkit is támogasson. Ezek a lépések a szovjet politika általános vonalába illeszkednek, céljuk pedig olyan helyzetet termeteni, hogy szovjet csapatok egyetlen idegen országban se tartózkodjanak - hangoztatta.
A két külügyminiszter szombaton a szovjet külügyminisztérium vendégházában először a két küldöttség plenáris ülésén folytatott eszmecserét, majd négyszemközt tárgyalt. Ezután került sor az egyezmény aláírására..
Somogyi Ferenc külügyi államtitkár az MTI tudósítójának az ellenzéki képviselők fenntartását kommentálva elmondta, hogy felelősen a kivonás időpontja és ütemezése nem feszíthető tovább. Ezzel ugyanis már felbomlana a mielőbbi és rendezett kivonás egyensúlya. A tárgyalások utolsó szakaszában így is sikerült két hónapot lealkudni, hiszen a szovjetek 1991. augusztus 31-ét jelölték meg végső határidőnek. Ezt a két hónapot úgy sikerült lefaragni, hogy Magyarország megvásárol mintegy 260 szerelvényt kitevő üzem- és kenőanyagot, s hozzájárult, hogy az ezek tárolására használt tartályokat a szovjetek hazánkban értékesítsék.
Az aláírás után Sevardnadze ebédet adott a magyar vendégek tiszteletére. +++
1990. március 10., szombat 13:54
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|