 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ felhívása
"A Szabad Demokraták Szövetségének
Kispesti Szervezete az alábbi felhívással fordul Kárpáti Ferenc
honvédelmi miniszter úrhoz:
,, A Magyar Köztársaság az idén először ünnepelheti rangjához
méltón legnagyobb nemzeti ünnepét, 1848. március 15-ét. Felkérjük
Miniszter Urat, hogy ebből az alkalomból engedélyezze, úgy a
laktanyán belül, mint kívül, hogy a Magyar Honvédség hivatásos és
sorállományú tagjai viselhessék egyenruhájukon nemzeti jelképünket:
a piros-fehér-zöld kokárdát. Intézkedését előre is megköszönve: az SZDSZ Kispesti Szervezete"
SZER, Világhíradó:
Az SZDSZ álláspontja a katolikus egyház körleveléről
"Mécs Imrétől,
az SZDSZ ügyvivőjétől, képviselőjelöltjétől, a párt most alakult
vallási és etikai tagozatának vezetőjétől kérdeztem: mi az SZDSZ
álláspontja a Magyar Katolikus Püspöki Kar körleveléről, melyet
február 25-ikén olvastak fel a templomokban?
- A Püspöki Kar körlevele nagyrészt számunkra elfogadható.
Vannak azonban benne olyan aránytévesztések, amelyek egyrészt mint
vallását gyakorló katolikus embernek sem tetszenek, másrészt pedig
mint egy magyar párt egyik vezetőjének sem tetszenek. Ez pedig a
helyzetnek a nem felismerése arról, hogy egy rendszerváltás van
folyamatban jelenleg."
|
|
|
|
|
|
 |
Kisgazda nagygyűlés Orosházán
|
1990. március 10., szombat - Orosházán a Petőfi Művelődési
Központban szombaton választási nagygyűlést rendezett a Független
Kisgazdapárt. A mintegy félezer, az egész megyéből érkezett
résztvevő előtt Zsíros Géza megyei elnök, a párt országos intéző
bizottságának tagja mondott beszédet. Emlékeztetett arra, hogy
hosszú idő után a múlt év nyarán e városban találkoztak ismét a
békési kisgazdák. A pártnak a megyében 65 településen van
szervezete, s a taglétszám meghaladja az ötezret. Ez is bizonyítja -
mondotta Zsíros Géza -, hogy ez a megye a saját sorsának irányítását
kézbe akarja venni. Ezután történelmi visszatekintésében a
parasztság évszázados küzdelmeiről szólt, s egyebek közt így
fogalmazott: míg az 1930-as években Wenckheimek, ma, 1990-ben a
vörös és zöld bárók ellen kell a kisgazdáknak küzdeniük. A párt
eddigi történetét végigkísérte a siker és az üldöztetés. Ennek az a
magyarázata, hogy a kisgazdapárt az egyént és annak vagyonát védi, a
magántulajdon sérthetetlenségét hirdeti. Ezt a ma is vállalt
gazdaszemléletet, az önálló gazdálkodás képességét kell az országban
újraéleszteni - szögezte le a szónok.
A továbbiakban a közeljövő eseményeit elemezve hangsúlyozta:
kettős hatalom alakulhat ki a választás után, ezért a Független
Kisgazdapárt a legrövidebb időn belüli helyhatósági választásokat
akar.
A jelenlegi vezetők elszámoltatásáról szólva a szónok
leszögezte: nem a börtönöket kell megtölteni - az a cél, hogy
szabadon alkothasson mindenki, azok is, akik jelvényeikkel, a
sarlóval és a kalapáccsal megmutathatják, mit tudnak velük kezdeni.
Az ismert kisgazda-követelést - miszerint vissza kell állítani az
1947-es tulajdonviszonyokat - hangsúlyozva, fölvázolta a föld
visszaadásának módját, majd a tsz-ekben dolgozókról így szólt: nagy
részük nem vitt be a szövetkezetbe földet, de munkájukkal nagy
értékeket állítottak elő, ezért ők kapják meg az oszthatatlan
tsz-vagyon felét. Javasolta, hogy a gyári munkások kapják meg
tulajdonul az állami üzemek értékének a felét.
A más pártokhoz fűződő viszonyt elemezve Zsíros Géza azt
fejtegette, hogy az ,,utódpártokkal,, a kisgazdáknak nincs dolguk,
az MDF és az SZDSZ földdel kapcsolatos elképzeléseit pedig a
kisgazdák elutasítják. A párt azonban nem marad egyedül, mert az
SZDP, a POFOSZ és a Kereszténydemokrata Néppárt támogatja a
Független Kisgazdapártot. (MTI)
1990. március 10., szombat 17:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|