 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ felhívása
"A Szabad Demokraták Szövetségének
Kispesti Szervezete az alábbi felhívással fordul Kárpáti Ferenc
honvédelmi miniszter úrhoz:
,, A Magyar Köztársaság az idén először ünnepelheti rangjához
méltón legnagyobb nemzeti ünnepét, 1848. március 15-ét. Felkérjük
Miniszter Urat, hogy ebből az alkalomból engedélyezze, úgy a
laktanyán belül, mint kívül, hogy a Magyar Honvédség hivatásos és
sorállományú tagjai viselhessék egyenruhájukon nemzeti jelképünket:
a piros-fehér-zöld kokárdát. Intézkedését előre is megköszönve: az SZDSZ Kispesti Szervezete"
SZER, Világhíradó:
Az SZDSZ álláspontja a katolikus egyház körleveléről
"Mécs Imrétől,
az SZDSZ ügyvivőjétől, képviselőjelöltjétől, a párt most alakult
vallási és etikai tagozatának vezetőjétől kérdeztem: mi az SZDSZ
álláspontja a Magyar Katolikus Püspöki Kar körleveléről, melyet
február 25-ikén olvastak fel a templomokban?
- A Püspöki Kar körlevele nagyrészt számunkra elfogadható.
Vannak azonban benne olyan aránytévesztések, amelyek egyrészt mint
vallását gyakorló katolikus embernek sem tetszenek, másrészt pedig
mint egy magyar párt egyik vezetőjének sem tetszenek. Ez pedig a
helyzetnek a nem felismerése arról, hogy egy rendszerváltás van
folyamatban jelenleg."
|
|
|
|
|
|
 |
NSZK: Havel, Jaruzelski, Mitterrand - nyilatkozat, visszhang (1.
rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. március 10. szombat (MTI-tud.) - Václav Havel
csehszlovák elnök ismételten támogatásáról biztosította a németek
egyesülési törekvéseit, és kifejezte reményét, hogy az egységhez
vezető uton nem lesznek bonyodalmak Európa egysége szempontjából
sem. A prágai államférfi a Die Welt című napilap szombati számában
közölt nyilatkozatában szorgalmazta, hogy az egységes Németország
váljék az európai egységesülés motorjává.
Nem félek az egyesült Németországtól - jelentette ki - ,mert
biztos vagyok afelől, hogy demokratikus és békés ország lesz, amely
jövőjét Európában látja. Márpedig ott nincs esélyük a radikális
erőknek. Havel mindamellett megértéssel szólt a határainak
biztonságáért aggódó Lengyelországról, és szerencsésnek nevezte
hazáját amiatt, hogy nincs hasonló természetű problémája.
Egyidejűleg sajnálatosnak mondotta a határok körül folyó mostani
vitát, s úgy vélte: a történelem szomorú véletlene, hogy Németország
egyesülési folyamata egybeesik a választási küzdelemmel mind az
NDK-ban, mind pedig az NSZK-ban. Ez sajnos némely dolgot bonyolít -
jelentette ki. Havel szerint a kártalanítás problémája országában
nem szóbeszéd tárgya, és nincs is tudomása arról, hogy bárki
foglalkozna ilyen igények támasztásával.
A köztársasági elnök jelképes értelmet tulajdonított annak a
körülménynek, hogy Richard Von Weizsa:cker, az NSZK szövetségi
elnöke március 15-ikén tesz látogatást Prágában: Adolf Hitler után
ötvenegy évvel ezen a napon a bonni államfő személyében egy valóban
demokrata és nagy tekintélyű politikus érkezik a prágai várba -
jelentette ki Havel.
A nyugatnémet sajtó Jaruzelski lengyel elnök párizsi látogatása
kapcsán kiemelt jelentésekben észrevételezte, hogy Mitterrand elnök
az Odera-Neisse határ kérdésében további tisztázást igényel, s így
támogatta a Bonn-nak címzett lengyel bírálatot. A Die Welt
tudósításában mindezt szembeállítja azzal, hogy a George Bush
amerikai elnök és Margaret Thatcher brit miniszterelnök a
Bundestagnak a lengyel határra vonatkozó határozatát igen
előremutató és fontos lépésnek minősítette. (folyt.)
1990. március 10., szombat 15:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|