|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ felhívása
"A Szabad Demokraták Szövetségének
Kispesti Szervezete az alábbi felhívással fordul Kárpáti Ferenc
honvédelmi miniszter úrhoz:
,, A Magyar Köztársaság az idén először ünnepelheti rangjához
méltón legnagyobb nemzeti ünnepét, 1848. március 15-ét. Felkérjük
Miniszter Urat, hogy ebből az alkalomból engedélyezze, úgy a
laktanyán belül, mint kívül, hogy a Magyar Honvédség hivatásos és
sorállományú tagjai viselhessék egyenruhájukon nemzeti jelképünket:
a piros-fehér-zöld kokárdát. Intézkedését előre is megköszönve: az SZDSZ Kispesti Szervezete"
SZER, Világhíradó:
Az SZDSZ álláspontja a katolikus egyház körleveléről
"Mécs Imrétől,
az SZDSZ ügyvivőjétől, képviselőjelöltjétől, a párt most alakult
vallási és etikai tagozatának vezetőjétől kérdeztem: mi az SZDSZ
álláspontja a Magyar Katolikus Püspöki Kar körleveléről, melyet
február 25-ikén olvastak fel a templomokban?
- A Püspöki Kar körlevele nagyrészt számunkra elfogadható.
Vannak azonban benne olyan aránytévesztések, amelyek egyrészt mint
vallását gyakorló katolikus embernek sem tetszenek, másrészt pedig
mint egy magyar párt egyik vezetőjének sem tetszenek. Ez pedig a
helyzetnek a nem felismerése arról, hogy egy rendszerváltás van
folyamatban jelenleg."
|
|
|
|
|
|
|
Több ezer képviselőjelölt - 386 mandátum (1. rész)
|
1990. március 7., szerda - A választójogi törvény értelmében
az új magyar Parlament 386 képviselői mandátumáról a
választópolgárok az általános és egyenlő választójog alapján,
közvetlen és titkos szavazással döntenek. A szavazás napját - e
törvény és az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően - az ideiglenes
köztársasági elnök március 25-re tűzte ki. A megszerezhető 386
országgyűlési képviselői mandátumra több ezer képviselőjelölt
pályázik.
Az országgyűlési képviselői mandátumért versengők háromféle módon válhattak jelöltté: egyénileg, a pártok területi listáin, illetve az országos listákon. A háromféle jelölési mód egymásra épülő rendszert alkot.
A választójogi törvényben foglaltak szerint az országban 176 képviselőt egyéni választókerületben választanak meg. Az egyéni választókerületekben pártoktól függetlenül (állampolgári kezdeményezésre és támogatással), valamely párt támogatásával vagy színeiben válhattak jelöltté. Az egyéni választókerületekben két vagy több párt közösen is állíthatott jelöltet. Az egyéni választókerületek számát a választópolgárok arányában határozták meg. A legtöbb egyéni választókerület Budapesten (32), Pest megyében (16), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (13) található, a legkevesebb pedig Nógrád megyében (4). Az eddigi információk szerint a 176 egyéni választókerületben több mint 1600 képviselőjelöltet regisztráltak, közülük több mint 200-an független jelöltként indulnak a választásokon, a pártok közül pedig négynek - a Független Kisgazdapártnak, a Magyar Demokrata Fórumnak, a Magyar Szocialista Pártnak és a Szabad Demokraták Szövetségének - szinte mindenütt sikerült jelöltet állítania.
A választójogi törvény értelmében a 386 képviselői mandátumból 152-őt csak a pártok szerezhetnek meg - területi listás választással. Az országban 20 területi választókerület van: Budapest és a 19 megye. A területi listaállítás egyik feltétele volt - s itt kapcsolódik össze az egyéni és a területi listás jelölési mód -, hogy a pártok a fővárosban legalább 8, Pest megyében 4, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 3, a többi megyében legalább 2 egyéni választókerületben állítsanak jelöltet. A területi listán a pártok kétszer annyi jelöltet állíthattak, mint ahány mandátumot a területi választókerületben meg lehet szerezni. (folyt.köv.)
1990. március 7., szerda 14:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|